134 igen, 57 nem arányban, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Országgyűlés a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény (nem hivatalos kifejezés az olyan törvények megnevezésére, amelyek számos, akár száznál is több különböző jogszabályt módosítanak) azon részét, melynek keretében módosul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a születési anyakönyvbe bekerül a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”.
A kormánypártok egységes igennel szavaztak, míg az ellenzék túlnyomó többsége ellenezte a javaslatot.
A törvénymódosítás a nemzetközi emberi jogi alapelvek mellett az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjának is ellentmond, amely szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog. A születési anyakönyvi kivonatban a “nem” kategória “születési nem”-re cserélése – amit az elsődleges nemi jellegek és a kromoszómák alapján állapítanának meg – az egyén élete során megváltoztathatatlan marad, így ellehetetlenítödik, hogy a transzneműek megszerezzék a biztonság alapját jelentő iratokat. A törvény ebben a formában sérti az önazonossághoz való jogot, a magánélethez való jogot, és a nemzetközi emberi jogi normákat is.
A transznemű közösség tagjai alapvetően súlyos munkahelyi és egészségügyi diszrkiminációnak vannak kitéve, ha nem jutnak hozzá a számunkra megfelelő iratokhoz, és a helyzet csak drámaian romlani fog. Minden egyes diploma, személyi igazolvány vagy lakcímkártya bemutatásnál magyarázkodni kényszerülnek, és olyan embereknek (leendő munkaadóknak, HR-eseknek, fejvadászoknak) kénytelenek beszélni a transzneműségükről, akikkel alapvetően nem osztanák ezt meg. A salátatörvény április elsejei benyújtása óta számos hazai és nemzetközi szervezet, többek között az Európai Parlament és annak LMBTQ frakcióközi csoportja is tiltakozott ellene.
“Az anyakönyvbe bejegyzett nem, tulajdonképpen az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál. Az anyakönyv ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jog keletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek, ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a jogszabály általános indoklásában.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke aláírásával fogják beiktatni T/9934-es “Egyes közigazgatási tárgyű törvények módosításáról” elnevezésű salátatörvényt. Ettől a ponttól kezdve nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmeket erre a törvényre hivatkozva elutasíthatják az illetékes hatóságok. Köztük azon transznemű emberek a kérelmeit is, amiket két éve tartanak felfüggesztés alatt azzal az indoklással, hogy egy megfelelő jogi szabályozást szeretnének kidolgozni rá. A valóságban viszont egy közel 20 éve működő joggyakorlatot szüntetnek be, több tízezer transznemű magyar állampolgárt kényszerítve arra, hogy a nemével ellentétes iratokkal éljen. Minden állásinterjún, hivatalos ügyintézésnél, bankkártyás fizetésnél, postai csomagátvételnél vagy egyetemi órán arra kényszeülnek majd, hogy elmagyarázzák, hogy férfi létükre miért vannak női irataik, vagy nő létükre férfi irataik. A Háttér Társaság kutatása szerint a magyar transzneműek körében már most kiugró, 24% az öngyilkossági kísérletek száma, és a magyar transzneműek 40%-át rúgták már ki amiatt, mert transznemű. A kényszerű coming outok bevezetésével ezek a számok drámaian megnőhetnek.
Transzvélemény című sorozatunkban transznemű emberek mondják el véleményüket a történtekről és magyarázzák el, hogy miért is olyan fontos, hogy valaki személyijében is az legyen, akiként boldogan tud élni.
Pohl Zsófi – „Gyakorlatilag rózsaszín háromszöget ragasztanak a személyinkbe”
Dorián – „Sok mindent érzek, de leginkább haragot és rettegést”
Dr. Szabó A. Zsófia – „Nem is magamért aggódom, hanem a sorstársaimért”
Muszta Cecília – „A társadalom szélére sodorva tényleg tud rémisztő lenni a modern világ”
Vay Blanka – „Olyan, mintha törvényileg tiltanák be a balkezes ollókat”
Török Petra Auróra – „Folyamatosan azt érzem, hogy élve eltemettek”
Csillag Tamara és Angyal Elvira – „A létünket kérdőjelezték meg”
Bába Dorottya – „Eljött az idő, hogy az interszexek előjöjjenek az árnyékvilágból”
Horváth Noé – „Ez nem csak a transz emberekről, ez mindannyiunkról szól”
Novák Angéla – „Minden egyes sorstragédia hatással van a társadalomra”
Zsanett – „Jó eséllyel több lesz a transzneműek ellen elkövetett bűncselekmény”
Amanda Málovics – „Sokan, köztük fiatalok, az öngyilkosságba menekülnek majd”
Berencsi Eszter – „Az az érzésem, hogy kriminalizálnának bennünket”
Tálos Atanáz – „Sokakban ez a kilátás akár öndestruktív késztetéseket is ébreszt”
Ördög Ivett – „Ez a disszonancia, ha nincs kezelve, súlyos lelki problémákhoz tud vezetni”
Ónodi Adél – „Valamikor azt hiszik, hogy viccelsz vagy okiratot hamisítottál”
