Magyarországon egy új törvénytervezettel ellehetetlenítenék a transznemű személyeket abban, hogy hivatalos formában is megváltoztathassák nemüket. A transz közösség elleni harc nem új Magyarországon, de most új, szomorú mérföldkőhöz érkezett. Transzvélemény című sorozatunkban transznemű emberek mondják el véleményüket a történtekről és magyarázzák el, hogy miért is olyan fontos, hogy valaki személyi igazolványában is az legyen, akiként boldogan tud élni.
Sorozatunk következő szereplője Zsanett, transznemű nő és aktivista.
Miért olyan fontos, hogy egy transznemű ember hivatalosan is nemet tudjon változtatni?
Magyarországon az a szabály, hogy az igazolványokon – amikkel elvileg igazolnunk kell magunkat – az anyakönyvezett név szerepeljen, anyakönyvezni pedig csak a nemünknek megfelelő nevet lehet. Ha valaki tranzícionál – és itt nem csak a hormonokra és műtétekre gondolok, hanem akár arra is, hogy mindezek előtt vagy nélkül csak szociálisan teszi ezt –, akkor szeretné, ha a valódi nemének megfelelően kezelnék, és a választott nevén szólítanák. Ha minden hivatalos kontextusban a régi neve szerepel, az rettenetes disszonanciát tud okozni, arról nem is beszélve, hogy folyamatosan magyarázkodni kell. Tulajdonképpen arra kényszerül az ember, hogy előbújjon azok előtt is, akiknek egyébként nem szeretne. Ha be tudja jegyezni a választott nevét és a valódi nemét, akkor ez feloldódik, ami mérhető életminőségbeli javulást jelent – míg ennek a bejegyzésnek a tiltása felesleges stressz és trauma.
Milyen helyzetekben lehet probléma abból, ha valaki nem tudja megváltoztatni a nemét hivatalos okiratokon?
Tulajdonképpen bármilyen szituáció, amiben hivatalos okmányokkal kell igazolnunk magunkat. Munkahely, munkahelykeresés, bank, orvos, hivatalok, posta, iskola, rendőrség… De például a Facebook is szeret letiltani transznemű embereket arra hivatkozva, hogy nem valódi a név, amivel regisztráltak. Ilyenkor persze személyigazolvánnyal várják, hogy igazolja magát az ember, ami értelemszerűen nem fog menni. Nagyon sok orvos, akihez például hormonterápia miatt fordulnak transznemű emberek, arra hivatkozva utasítja el őket, hogy előbb be kell jegyezniük a választott nevüket. Ilyen szabály persze nincs, de jó kifogás az orvosok részéről.
Neked volt már konkrét tapasztalatod, olyan szituáció, amit szívesen megosztanál?
A legemlékezetesebb az volt, amikor az egyetemen vizsgáztam tavaly nyáron. Név szerint hívtak be minket a vizsgaterembe, és persze a Neptunban a régi nevem van, úgyhogy az oktató névsorában ez szerepelt. Jó hangosan olvasta fel a neveket, és amikor engem szólított, nem hitte el, hogy én vagyok az, úgyhogy még hangosabban megkérdezte, hogy biztos én vagyok-e. Elég megalázó volt, de a java csak utána jött. Vizsga közben mindenkinek személyi igazolvánnyal ellenőrizték a személyazonosságát, mikor pedig én kerültem sorra, megkaptam a kérdést, hogy „ez a maga igazolványa?!” – persze fennhangon, számonkérően. Végül ki tudtam magyarázni magam, de nem volt kizárva az sem, hogy akár csalás gyanújával elküldenek, ne adj’ Isten rendőrt hívnak rám.
Postán rendszeresen mondták azt, hogy „a saját igazolványát adja, ne a címzettét” vagy hogy „meghatalmazást kell írnia a férjének, hogy át tudja venni a levelet.” De a rendőrök is értetlenül álltak a dolog előtt, egy közúti ellenőrzés során konkrétan tizenkétszer kérdezték meg, vagy tettek megjegyzést a nevemre.
Röviden összefoglalva mit szólsz a törvénytervezethez? Hogy érintett téged és miért veszélyes a közösség számára?
Teljes mértékben felháborítónak tartom. Aki most vár arra, hogy bejegyezzék a nevét, attól a reményt is elveszik, hogy ezt valaha megteheti majd; de még azok sem dőlhetnek nyugodtan hátra, akinek már megvolt a változtatás – az új szabály szövegét ugyanis úgy is lehet érteni, hogy kiterjed azokra is, akik már átestek a procedúrán és visszaírják az adataikat. Azért igazán veszélyes ez, mert azt a diszkriminációt, amivel eddig is nap mint nap szembesült a közösség, törvényi erőre emelik, ezért aztán jó eséllyel több lesz a transzneműek ellen elkövetett bűncselekmény és kirekesztés is.
Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar
Amanda Málovics – „Sokan, köztük fiatalok, az öngyilkosságba menekülnek majd”
Berencsi Eszter – „Az az érzésem, hogy kriminalizálnának bennünket”
Tálos Atanáz – „Sokakban ez a kilátás akár öndestruktív késztetéseket is ébreszt”
Ördög Ivett – „Ez a disszonancia, ha nincs kezelve, súlyos lelki problémákhoz tud vezetni”
Ónodi Adél – „Valamikor azt hiszik, hogy viccelsz vagy okiratot hamisítottál”
