Lifestyle

Amanda Málovics – „Sokan, köztük fiatalok, az öngyilkosságba menekülnek majd”

Magyarországon egy új törvénytervezettel ellehetetlenítenék a transznemű személyeket abban, hogy hivatalos formában is megváltoztathassák nemüket. A transz közösség elleni harc nem új Magyarországon, de most új, szomorú mérföldkőhöz érkezett. Transzvélemény című sorozatunkban transznemű emberek mondják el véleményüket a történtekről és magyarázzák el, hogy miért is olyan fontos, hogy valaki személyi igazolványában is az legyen, akiként boldogan tud élni.

 

 

Sorozatunk következő szereplője Amanda Málovics, transznemű nő és aktivista.

Miért fontos, hogy egy transznemű ember hivatalosan is nemet tudjon változtatni?
Ha bárki találkozott, vagy beszélgetett már transznemű, azon belül is transzszexuális személlyel – vagy egy picit is követi a médiát –, akkor az tudja, hogy bár az illető biológiailag nőnek vagy férfinak született, pszichológiailag, avagy ahogyan önmagát éli meg, az ellenkező neműek csoportjába sorolja magát. Ekképpen szeretne viselkedni, öltözködni, mások által látva és kezelve lenni, amihez az illető számára elengedhetetlenné válik az is, hogy elinduljon egy testi átalakuláson. Ezen procedúrához pedig – ami már önmagában is iszonyú mennyiségű bátorságot, erőt, küzdelmet, kihívást, türelmet és pénzt igényel – egy idő után hozzátartozik az is, hogy az érintett az okmányain is megváltoztassa a nemét és ez által a nevét is. A nem- és névváltoztatás nagyon fontos része annak, hogy a nemi identitásával küzdő személy teljes értékű életet élhessen, hiszen enélkül belekényszerítik egy olyan helyzetbe, amely folyamatos megaláztatással, depresszióval és akár öngyilkossággal is járhat. Hiszen számára a biológiai és az ehhez elvárt társadalmi norma szerint élni egész egyszerűen képtelenség! Éppen ezért pszichológiai, pszichiátriai és orvosi okmányokhoz kötötten a nem- és névváltoztatás a transzszexuális emberek számára alkotmányos alapjognak minősül. Ennek megvonása pedig szembemegy az emberi alapjogokkal.

Milyen helyzetekben lehet kényelmetlen, kínos vagy éppen szülhet problémát az, ha valaki nem tudja megváltoztatni a nemét hivatalos okiratokon?
Bármilyen helyzetben, amit csak el tudsz képzelni. Iskolában, munkahelyen, az orvosnál és bármilyen olyan szituációban, ami elvárja tőled, hogy igazold a személyazonosságodat. Ami nyilván a legrosszabb ebben az egészben, és ami a legnagyobb feszültséget okozza, hogy sosem tudhatod, hogy erre a pillanatra mikor kerül sor: a BKV-n, vagy a vonaton utazva, vezetés közben, ha megállít egy rendőr, ha csomagot veszel át a postástól… A probléma pedig ott jelentkezhet, amikor emiatt megaláztatás és bántás ér, vagy egész egyszerűen megtagadnak tőled egy szolgáltatást, mivel nem tudják eldönteni, hogy ki is, mi is vagy valójában. Hidd el, ha csak nem ragasztasz a homlokodra egy „transznemű (de tényleg!)” feliratú matricát, nem féltetlenül lesz erőd, bátorságod és energiád ahhoz, hogy úton-útfélen mindenkinek – akár több ember füle hallatára – elmagyarázd a szituációdat. És még így sem biztos, hogy megértenének.

Neked volt már konkrét tapasztalatod, olyan szituáció, amit szívesen megosztanál?
Mivel én Angliában kezdtem meg a transznemű utamat 2016-ban, ahol jogilag lehetséges, hogy az Egyesült Királyságon belül megváltoztathassuk a nevünket a nem megváltoztatása nélkül is – ami után szinte az összes okmányodon nőként jelölnek be, ha full női nevet adsz meg és vice versa –, így azt kell mondanom, hogy általánosságban nem ér ilyen jellegű atrocitás. Azonban Magyarországra utazva már a repülőtéren rengeteg impulzus ér, hiszen itt már a magyar okmányaimat kell bemutatnom az ellenőrzésnél, amin még mindig az eredeti, születéskor kapott nevem és nemem szerepel. Ezen adatok megváltoztatására már több mint egy éve, 2019 márciusában beadtam a kérelmemet, de különböző mondvacsinált okokra hivatkozva ezt azonnal félre is söpörték a hivatalokban.

Hogy érintett téged és miért veszélyes a közösség számára a törvényjavaslat?
Mivel a magyar kormány már nagyon régóta ellenünk játszik, így őszintén, annyira nem lepődtem meg. Ami sokkol, dühít és felháborít, az az, hogy a törvényjavaslatot a Transznemű Láthatóság Napján tették közzé, egy olyan krízishelyzet alatt, ami lehetetlenné teszi az embereknek azt, hogy az utcára vonuljanak. Ez a törvényjavaslat egy kegyetlen és megalázó pofon a magyar transznemű közösségnek. Jelenleg úgy érzem, az egyetlen kiutam ebből az egész kalamajkából, ha megszerzem az angol állampolgárságot, ezzel kikerülve a magyar állam fennhatósága és diktatórikus rendszere alól. Azonban félek attól, hogyha ez a törvény megszavazásra kerül, akkor ezzel rengeteg Magyarországon élő transznemű életét megkeserítik: sokan esnek erőszak áldozatává, sokan lesznek diszkriminálva, megalázva, s emiatt sokan, köztük fiatalok, az öngyilkosságba menekülnek majd. Ezt nem szabad hagyni! Minden emberi életnek számítania kellene, és remélem azt, hogy összefogással képesek leszünk valahogy megálljt parancsolni ennek a szégyenletes rendeletnek.

Amanda Málovics Instagram-oldalát a @msamandapanther profilnéven találjátok.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített számok egyikét:  14 év alattiaknak a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vonala a 116-111, illetve a Lelki Elsősegély Telefonszolgálat a 116-123-on.  A Háttér Társaság telefonos lelkisegély szolgálata: 137-37.

 

Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar

 

 

Emma Dandelion – „Az egész életünk el lenne lehetetlenítve”

 

Fajt Alex – „A transzneműség egy láthatatlan dolog”

 

Berencsi Eszter – „Az az érzésem, hogy kriminalizálnának bennünket”

 

Tálos Atanáz – „Sokakban ez a kilátás akár öndestruktív késztetéseket is ébreszt”

 

Ördög Ivett – „Ez a disszonancia, ha nincs kezelve, súlyos lelki problémákhoz tud vezetni”

 

Ónodi Adél – „Valamikor azt hiszik, hogy viccelsz vagy okiratot hamisítottál”

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb