„Rengeteg rendkívüli asszony sorsát ismertem meg” – Interjú Budai Lotti íróval

Budai Lotti nevét népszerű blogja, a Rizsporos hétköznapok által ismerhette meg a szélesebb közönség. Azonos címet viselő kiadványa a 18–19. századi divat- és testkultúra történeti gyűjteménye. De annál egy kicsit több is: egy könyv, amely egyszerre szórakoztat és hozza közelebb, teszi átélhetőbbé az olvasó számára a történelmet.     Mindig …

TOVÁBB OLVASOM →

„Akadtak olyan leszbikus nők, akik a világ szemében vénkisasszonyok voltak, miközben együtt éltek a partnerükkel”

Interjú Szécsi Noémivel Számtalan tévhit és előítélet övezte a nemi szerepeket és a női testet a 19. és 20. század fordulóján. De vajon hogyan gondolkodtak itthon szexualitásról, egészségről vagy a női szépségről ebben az időben? Ennek járt utána az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma rendelési naplói alapján Szécsi Noémi írónő …

TOVÁBB OLVASOM →

Pablo Escobar felesége Budapesten biztat a drogmentes életre

Egyrészről mérhetetlen izgalom, másrészről libabőrös félelem töltött el, amikor meghallottam, hogy Victoria Eugenia Henao Budapestre látogat könyve népszerűsítése céljából, illetve hogy alkalmam nyílik személyesen megismerni, és néhány órát vele tölteni. Gyerek voltam még, mégis tisztán emlékszem, amikor Pablo Emilio Escobar Gaviria, minden idők leghíresebb és legkegyetlenebb notórius drogbárója rettegésben tartotta …

TOVÁBB OLVASOM →

Könyvek, kuckózás, karácsony

Ha lehunyom a szemem és a télre gondolok, kevés kellemesebb dolgot tudok elképzelni annál, mint hogy bebújjak a meleg, puha takaró alá egy bögre finom forró itallal, és egy jó könyvet olvasgassak, miközben odakint csöndesen hullik a hó. De mielőtt egy saját kötettel elvonulnánk, érdemes az ünnepek közeledtével arra is …

TOVÁBB OLVASOM →

Vastüdőbe zárt múlt – Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Minden generációnak megvannak a maga meghatározó művészeti, irodalmi alkotásai, zenéi, helyei, élményei. Hogy mi az, ami ebből lecsapódik az utókor számára – tehát miből lesz korszakalkotó elem –, azt csak az idő mondhatja meg. Így aztán én is csak félszegen merem állítani, hogy Krusovszky Dénes első regénye korszakos alkotás lenne, …

TOVÁBB OLVASOM →

Betűtészta – Nyári olvasmányok

Tengerparton, repülőn, vonaton, hegytetőn, kerti padon, fűben fekve, randira várva, fagyit nyalva, jegeskávét kortyolgatva, vagy csak reggel a villamoson együtt izzadva a többi emberrel – olvasni bárhol és bármikor lehet és érdemes. A nyaralás talán a legjobb alkalom arra, hogy bepótoljuk azt a betűmennyiséget, amivel elmaradtunk (már ha voltak valamilyen …

TOVÁBB OLVASOM →

Nem kell háborúnak lennie ahhoz, hogy erkölcsileg helytelen döntéseket hozzunk – Interjú Jeroen Olyslaegers flamand íróval

Belgium történetének kevésbé ismert, de megkapó fejezte a második világháborúban betöltött szerepe. Miután az országot megszállták a nácik, a lakosoknak két választásuk volt. Vagy behódolnak a németek uralmának, vagy ellenállnak. Vagy – és erre is akadt példa – némán és közömbösen tűrik, bármi is történjék velük. Jeroen Olyslaegers Védőr című …

TOVÁBB OLVASOM →

Harc a látszat-értékek ellen – Nemek és etnikumok terei a magyar filmben

  Győri Zsolt és Kalmár György hiánypótló kötetet jelentettek meg 2018-ban a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában, a ZOOM könyvek részeként. Külön örömömre szolgál, hogy a Debreceni Egyetem munkatársai a magyar és kelet-európai filmeket vizsgálják kutatásaikban. Lelkes filmrajongóként és filmes Facebook-oldal szerkesztőként a Marvel univerzumok és popcornfilmek világától elszakadva pedig különösen …

TOVÁBB OLVASOM →

Betűtészta – Hontalanul Budapesten

Néhány hónapja szinte észrevétlenül jelent meg egy igazán különleges kötet, amelynek a meleg közösség szempontjából is van némi relevanciája. Ralph Brewster Hontalanul Budapesten című visszaemlékezése most először jelent meg magyarul teljes egészében, egyediségét pedig az adja, hogy valószínűleg ez az egyetlen személyes jellegű beszámoló a II. világháborúról, amely ilyen tág …

TOVÁBB OLVASOM →

„Apám nem volt egy angyal” – Interjú Susan Faludi Pulitzer-díjas szerzővel

Susan Faludi 2004-ben különös e-mailt kapott akkor 76 éves, Magyarországon élő apjától. A sikeres fotós és restaurátor bejelentette, hogy átesett egy nemi átalakító műtéten és Istvánból Stefanie lett. Arra kérte lányát, hogy írja meg történetét. A történet pedig aztán sokkal több lett egy transznemű nő sztorijánál: egy kalandos életút bemutatása, …

TOVÁBB OLVASOM →