Kultúra

“Hiszem, hogy csodák azért mégis csak vannak”

Akkor is, ha sokat kell várni rájuk

Új kötettel, egy ifjúsági regénnyel jelentkezett Sam Wilberry: az Égből hulló versek a Szivárványálom kiadó gondozásában jelent meg. A szerzőt az új könyvéről, az ifjúsági irodalom fontosságáról, az LMBTQ köteteknek szentelt kiadó céljáról és a jövőbeli tervekről kérdeztük.

 

 

Mire utal valójában a cím?

Elöljáróban: a cím kissé csalóka. Előfordul, hogy félreértelmezik, és regény helyett verseskötetnek hiszik. Igaz, a költészet rendkívül fontos szerepet játszik benne. A cím egy álomra utal, amelyet a főszereplő, Sebő lát. Egy domboldalon áll, és az ott növő egyetlen fa lombját valódi levelek helyett összegyűrt papírlapok alkotják. Versrészletek szerepelnek rajtuk, és valami azt sugallja neki, hogy csak akkor ismerheti meg igazán Renét, ha mindet elolvassa.

Az Égből hulló versek története nyáron játszódik. A főszereplőink a drámakörön azt a feladatot kapják, hogy a szünidő alatt írjanak parafrázist a Rómeó és Júlia egy tetszőlegesen választott jelenetéből. Ekkor a kötet hangadója, Sebő még önmagát keresi, és ezen az sem segít, hogy René titokzatos, olyasvalaki, akit meg kell fejteni.

Mivel karakterközpontú regényről beszélünk, a fókusz a kapcsolatuk alakulásán van. Szerettem írni, főleg a természetben játszódó jeleneteket, és mivel a nyár az egyik kedvenc évszakom, így szinte olyan volt, mintha én is egy nagy sétát tennék velük – a tónál, a domboldalon, és mindenütt, ahol jártak.

A borítón is az összegyűrt papírlevelek és a magányos fa motívuma köszön vissza. A kezdetektől ezt láttad magad előtt? Kinek a munkája?

Miután megírtam Sebő álmát, utána körvonalazódott bennem, hogy akár borítóként is el tudnám képzelni. Egy ideig formálódott bennem az ötlet, ám igen, már az alkotói folyamat legelején többnyire tisztán láttam, mit szeretnék. Az illusztráció Iván Eszter munkája, aki a kiadónál már több kötet borítóját is elkészítette (Főnix és Homokszemek). Az elején kissé féltem, hogy a rajz mennyire fogja tükrözni az elképzelésem. Nem kellett csalódnom, mert Eszter tökéletes munkát végzett!

 

 

Ez a második ifjúsági regényed, mondhatjuk, hogy közel áll hozzád a téma. Van ennek valami különös oka?

Mostanra misszióként tekintek rá. Nincsenek eget rengető céljaim, van viszont rengeteg gondolatom, hogy miért fontos megszólítani a fiatalabb korosztályt. Pláne azokat, akik most ébrednek rá, kik is ők valójában… Nekem anno rettenetesen sokat segített volna, ha ez a téma jobban előtérben van, ha ilyen-olyan csatornákon keresztül eljut hozzám, hogy teljesen természetes így szeretni, nincs ebben semmi kivetnivaló, amíg nem ártunk másnak vele. Tehát ez az egyszerű üzenete a regénynek. Sokan és sok helyen mondják, de úgy gondolom, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezért igyekeztem egy könnyed, ám néhol kifejezetten komoly témákat boncolgató történetben bemutatni az elfogadás fontosságát.

Ez már a negyedik könyved, ami ilyen fiatalon nagyon szép teljesítmény. Hogyan inspirálódsz?

Az inspiráció érdekes. Ha erről kérdeznek, kicsit mindig elakadok. Azért is, mert olyan megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan. Rengeteg hatás, impulzus érhet egy-egy adott pillanatban. Ha valamit mégis ki kellene emelnem, akkor azt mondanám, a természet hihetetlen erőt sugároz. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van a közelben két igazán jó szabadidőközpont, ahová bármikor elvonulhatok, ha az idő engedi. Hogy őszinte legyek, igyekszem nem ráfeszülni. Többféle szempontból is megközelíthetjük. Egyfelől szeretek fejlődni, nem bánom, ha rávilágítanak a hibáimra (hála a remek szerkesztőmnek!), másfelől valljuk be, itthon az új megjelenések ellenére is meglehetősen pici az LMBTQ irodalom piaca. Ezt szeretném, sőt szeretnénk a kiadóval bővíteni. Fontosnak tartjuk, hogy minél több olyan könyv jelenjen meg, amikben a főszereplők az LMBTQ közösség tagjai. Titkon reménykedem, hogy eljut egy-két olyan emberhez is, akik elutasító szemléletmóddal bírnak. Akkor láthatnák, hogy sok szempontból – az eltérések ellenére is – azonos problémákkal küzdünk.

A kifejezetten LMBTQ irodalmi művek sora még valóban eléggé rövid. Szerinted mik azok a témák, amelyekről mindenképpen érdemes lenne beszélni?

Ha olvasóként kérdezel, mostanában egyre inkább érdekel a történelmi vonal. Szívesen olvasnék ebben a témában írt LMBTQ könyveket. Már kinéztem egyet-kettőt, és remélem, hamarosan újabbak is megjelennek. Ha pedig az írói véleményemre vagy kíváncsi, fontosnak tartom, hogy szó essen a teljes közösséget érintő problémákról. Például a transzneműek jogait ellehetetlenítő törvényekről, vagy hogy mennyire megnehezítették az örökbefogadást… Ezeket a témákat is szépen bele lehet szőni egy-egy regénybe. Tudom, meglehetősen naiv abban bízni, hátha eljut olyanokhoz, akik elutasítják, és lassan megváltoztatja a szemléletmódjukat, de hiszem, hogy csodák azért mégis csak vannak… Akkor is, ha sokat kell várni rájuk.

Váltják egymást nálad a nehéz, komoly témák és a könnyedebb, mosolygósabb kötetek. Mire számíthatunk a jövőben?

Egy ideje nehezen tudok válaszolni, ha ilyesmiről kérdeznek. Nincs különösebb oka azon kívül, hogy félek, nehogy elszálljon a varázs, ami az adott történethez köt. Meglepő, de nem tudatos váltás, amit kiemeltél. Persze jó egy-egy komolyabb történet után felengedni (a Rush után felüdülés volt a Csillagvizsgáló). És hogy mit hoz a jövő? Kíváncsian várom! Vannak regényötleteim, már dolgozom is a következőn, és ami biztos: lesz még ifjúsági kötet is. Aki pedig kedvet kap az Égből hulló versekhez, annak nagyon szépen köszönöm a történetbe vetett bizalmat!

Hajnal Kitti

Ez a cikk a Humen Magazin 2021/3. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb