Kultúra

Zelei Bori: Sok családban vannak olyan csomós szálak, amiket nem lehet kibogozni

Zelei Bori Csörög című regénye Zsuzsa és Márta szerelmi történetéről, és még nagyon sok másról is szól: a lüktető Budapestről, zajos-füstös romkocsmáiról, és családokról, amik így vagy úgy, de eltérnek a hagyományos modelltől. A szerzővel a mű megszületésének kulisszatitkairól beszélgettünk, és arról is, milyen üzenetet szeretett volna eljuttatni olvasóihoz.

Mesélj a könyv megszületésének körülményeiről! Mikor pattant ki a fejedből az ötlet, hogy megírod a regényt?

Az előző művem egy novelláskötet volt, abban is voltak érzékeny témák. Amikor belekezdtem a Csörög-be, csak annyit tudtam, hogy egy nagyobb lélegzetvételű történetet szeretnék írni, nem az volt az elsődleges célom, hogy egy meleg szerelemről szóljon. Sok véletlennek köszönhetően kölcsönkaptam egy horvátországi házat, ott kezdtem bele.

 

 

Hogyan kap valaki véletlenül kölcsön egy tengerparti házat?

Az akkori munkahelyemen az egyik kollégám családjának volt ott egy háza, ahol nyáron megszállhattunk. Amikor megérkeztünk, egyből éreztem, hogy ide vissza kell jönnöm. Tudom, kicsit klisés, de elképzeltem, milyen jó lehet itt könyvet írni, úgy, hogy ha munka közben kinézek az ablakon, a tengert látom. Megkérdeztem a kollégámat, novemberben használja-e valaki a házat. Miután megengedték, hogy ősszel is megszállhassak ott, fizetés nélküli szabadságot kértem a munkahelyemen, összegyűjtöttem az ottléthez szükséges pénzt, és nekiindultam.

Ekkor már tudtad, miről fog szólni a könyved?

Nem, még az úton sem. Az első nap végén azt éreztem, mindjárt letelik a két és fél hét, amíg itt vagyok, és semmire sem fogok jutni. Volt három novellaszerű írásom, azok közül használtam fel az egyiket. Miután kipofoztam, valahogy hozta magát a folytatás. Nem terveztem előre semmilyen cselekményszálat, mondhatjuk úgy is, hogy ráéreztem.

Milyen volt a horvátországi heteid munkaüteme?

Délelőtt átnéztem az előző nap írtakat, délután folytattam az írást. Mint egy szőttes, úgy szövődött a szöveg. A saját családi motívumaimra is rá lehet ismerni a könyvben – minden, amit az életemben láttam, és akkor foglalkoztatott, beúszott a történetbe. Minden nap lementem a tengerparthoz sétálni: minden nap máshogy volt nagyon szép. Megkértem a családomat és a barátaimat, hogy ne hívjanak, ugyanis nem akartam, hogy váratlan, külső ingerek megzavarjanak. Azért persze én hívogattam mindenkit a munka szüneteiben, hiszen egyedül voltam. Mire hazaértem, még nem volt teljesen kész a könyv, még fél év kellett, hogy befejezzem.

Honnan jött a címötlet?

Nagyon sokára találtam ki. Valami egyszerűt, mégis jellegzeteset szerettem volna. A csörög szónak több jelentése van. Egyrészt utal a mobilok csörgésére a regényben, régebben pedig a táncra is használták ez a szót, és táncolásból is van bőven a könyvben. A borító grafikusának egy mezei gazvirág jutott róla az eszébe, ezért vannak virágok a borítón. De más fontos dolgok is vannak! És végül csörögnek az agyunkban a gondolatok is, amikor végre leesik a tantusz, és ráébredünk valamire. Ebben a könyvben pedig van egy pár ráébredés.

A Csörög-ben valóban sok rendhagyó családi mintát láthatunk. Mi volt a célod azzal, hogy több, átlagostól eltérő családmodellt mutattál be?

A legtöbb ember, így a legtöbb család élete is bonyolult. Minden családban vannak furcsa, a klasszikus mintáktól eltérő emberek, elhallgatások, titkok és hibák, amiket már nem lehet helyrehozni. Így élünk. A hagyományos család, amikor a szülők és a gyerekek együtt vannak, mindenki boldog és mosolyog, nagyon ritka jelenség. Erről beszélni kell, még ha nehéz is. Rá kell jönni, mi történik, vagy mi történt a családunkban. Meg kell próbálni beszélni a problémákról. A könyv főszereplőjének, Zsuzsának ez nem sikerül. Hiába szeretné megtudni az édesanyjától, hogy mi történt a féltestvérével, a nő nem árulja el. Sok családban vannak olyan csomós szálak, amiket nem lehet kibogozni. Más szálakat viszont tovább lehet vinni.

A magyar kormány határozottan és erőteljesen kommunikálja, melyik az a családmodell, amely szerinte normális és követendő. Szerettél volna a könyveddel erre a narratívára reflektálni, vagy ettől teljesen függetlenül írtál?

2016-ban fejeztem be a Csörög-öt. Amikor tavaly decemberben, a szerkesztéskor friss szemmel, tüzetesebben újraolvastam, visszaemlékeztem, hogy amikor írtam a regényt, még mennyire más volt a hangulat. A mostani, „megszentesített” törvényeink még nem voltak ennyire bent a hálószobáinkban. Akkor választották meg Trumpot – miközben írtam a regényt, azóta sokat romlott a helyzet. Eredetileg azzal a céllal írtam, hogy megmutassam, senkinek sem fekete-fehér az élete, ahogy a nemi szerepe sem. Amikor írtam, bizakodóbb voltam, hogy a könyvem része lesz egy kánonnak, ami erről szól. Álmomban sem gondoltam volna arra, ami tavaly történt. Most már szinte partizánakciónak számít egy ilyen szöveget olvasni.

Több év telt el azóta, hogy megírtad a Csörög-öt. Ha most látnál neki a regénynek, változtatnál rajta?

Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy kihúznék-e belőle valamit, a válaszom: nem. Nekem az a dolgom, hogy írjak arról a világról, amit látok. Nem vagyok aktivista, sem politikus, én könyvet tudok írni, így tudom elmondani, miről mit gondolok.

 

 

A Csörög-ben nemcsak két nő, hanem férfiak közötti szerelemről is írsz. Volt olyan meleg ismerősöd, aki segített neked, hogy hitelesen írj ebben a tekintetben?

Több meleg barátom is van, az egyikük el is vitt egy meleg szórakozóhelyre, sokat tudtam velük beszélni a meleg kapcsolatok lelkiségéről és a szexről is. Én egy klasszikus házasságban élek, de vannak tapasztalataim a téma női oldaláról is. Tudom, hogy milyen az, amikor az ember rájön arra, hogy amit elvárnak tőle, az nem feltétlenül fog működni nála. Volt egy időszak az életemben, amikor azt éreztem, a megházasodás, a gyerekvállalás nem fog menni. Ennek a korszaknak viszont már vége, ahogy említettem, házasságban élek. Erről rengeteget lehet gondolkodni.

Izgalmasabb írói feladat egy meleg, nem pedig egy hagyományos heteroszexuális szerelemről írni?

Nem. Pontosan ugyanannyi zűr, félreértés és boldog pillanat tud lenni mindkettőben. Ha az a kérdés, miért írtam éppen a melegszerelemről, akkor az a válaszom, hogy azért, mert akkor ott tartottam az életemben, akkoriban ez érdekelt. A párkapcsolat az párkapcsolat, nem gondolom, hogy különbséget kellene tenni közöttük. A kapcsolatok pszichológiája, lelkisége a párkapcsolatot alkotó egyének személyiségén, nem pedig a nemén múlik.

Hogyan képzeled el a könyved vásárlóit?

Ha magamból indulok ki, én olyan könyveket keresek, amik azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amik az én életemben is jelen vannak. Mi a szerelem? Merre lehet elindulni az életben? Utóbbi nemcsak kamaszként, hanem felnőttként is kérdéses. A könyvekben a hétköznapokban átélt élményeinkre keressük a válaszokat íróként és olvasóként is. Arról kell írni, ami éppen bennünk van, ami foglalkoztat. Mellébeszélésnek nincs helye. Azokat a könyveket jó olvasni, amikben igaz válaszok vannak. Persze, nem létezik egy nagy, mindenre kiterjedő igazság, csupán az író szubjektív igazsága, ami az őszinteségéből és a tapasztalataiból áll össze. A jó könyvek segítenek az önmagunkkal való szembesüléssel. A Csörög-ben is van néhány ráébredés, ami segíthet az olvasóknak, hogy jobban megértsék magukat.

Tegdes Péter

Fotók: Hajdrák Tímea

Ez a cikk a Humen Magazin 2021/4. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb