A nyári napfürdőzés üdítő testnek és léleknek egyaránt, de kellő elővigyázatosság nélkül az árnyoldalával is számolnunk kell. A nagy mennyiségű UV-fény nem csupán bőrdaganatok, de pigmentfoltok és értágulatok megjelenéséhez is vezet, valamint fokozza a ráncok kialakulását. Sokszor megfeledkezünk arról, hogy nemcsak a strandolásnál, hanem a szabadtéri sportolás során is védeni kell bőrünket, így a fényvédőkrém mellett kiemelkedően fontos a megfelelő ruházat is.
Az elmúlt évtizedekben a melanómás megbetegedések száma ugrásszerűen megnövekedett.
Annak ellenére, hogy általában csak néhány milliméteres, ránézésre egyáltalán nem ijesztő tumor, a melanóma ez egyik legagresszívebb daganattípus. Gyakran előfordul, hogy már áttéteket okoz, mire diagnosztizálják. Ilyenkor a gyógyulási esély igen alacsony, éppen ezért olyan veszélyes. Lehet akár éveken át egy pici, sötétbarna, jelentéktelen elváltozás a bőrön, ami nem fáj, nem viszket, nem emelkedik ki. Hogyan ismerhetjük fel mégis, hogy baj van?
Minden szűrés alapja az önvizsgálat. Ha a családban egyenes ági rokonoknál előfordult a megbetegedés, akkor különösen oda kell figyelni. Vegyük számba, körülbelül hány anyajegyünk van! Nézzük meg a hajlatokat, a nemi szervet és a talpakat is, kérjük meg a fodrászt, hogy ha anyajegyet talál a fejbőrön, hívja fel rá a figyelmet! Fontos, hogy tükörben a hát bőrét is nézzük meg! Az önvizsgálat az orvosi szűrés mellett sem hagyható el.
A melanóma kizárásához azonban az önvizsgálat magában nem mindig elegendő, nincs ugyanis szinte semmilyen speciális jel, ami alapján feltűnne a betegség. Szakorvosoknak is nagy rutint igényel a korai daganatok felismerése.
A bőrgyógyász átnézi a bőrfelszínt, felméri, milyen a rizikója a páciensnek (a vörös hajú-kék szemű embereken például magasabb az előfordulás). A 100-nál nagyobb anyajegy-szám, pláne, ha ez sok szabálytalan anyajegy jelenlétével párosul, szintén melanómára hajlamosít. Ha ez a helyzet, akkor az önvizsgálat mellett bizony nem lehet megúszni az évenkénti bőrgyógyászati szűrővizsgálatot sem.
A vizsgálat következő lépése az anyajegyek szerkezetének ellenőrzése egy nagy fényerejű nagyító, a dermatoszkóp segítségével. Az anyajegyeket egyesével és egymáshoz viszonyítva is meg kell ítélni. A bőrgyógyász megállapítja, hogy melyik az az 1-2 anyajegy, amely eltér a többitől, szabálytalanabb, amikre mindenképpen rá kell nézni az önvizsgálat során. A többi közül valamely tulajdonságával kilógó anyajegyre – „rút kiskacsa (ugly duckling)”-jel – feltétlenül oda kell figyelni. Gyakran ezek eltávolítását javasolja a bőrgyógyász, hacsak nincs lehetőség rendszeres objektív nyomon követésre (dermatoszkópos kép rögzítése).
A melanómák kb. 30%-ban alakulnak ki anyajegyből, a többi teljesen ép bőrfelszínen kezd el nőni, mint ártalmatlan barna foltocska, azonban másképpen növekszik. Néha a növekedés gyors, aszimmetrikus, és könnyebben feltűnik, néha viszont évek múlva is csak finom változás látszik. A lényeg – és ez a kulcsszó az anyajegyek ellenőrzésénél – a változás. Előfordul, hogy nagyobb anyajegyet, ha nem növekszik, nem kell eltávolítani. Gyors növekedés esetén, illetve ha állandó irritációnak kitett helyen található, még a szabályos anyajegy kimetszése is ajánlott, elővigyázatosságból.
A festékes anyajegyek eltávolítása minden esetben műtéti eljárás, sebészi kimetszéssel. Helyi érzéstelenítésben végzik, körülbelül 1 hét után kiszedik a varratokat, és ezzel az anyajegyet el lehet felejteni, ha a szövettani eredmény rendben van. Tévhit, hogy az anyajegyeket „jobb nem bolygatni”, mert bár bolygatni valóban nem érdemes őket, a sebészi eltávolítás során az anyajegy határainak megsértése nélkül történik a levétel, semmiféle káros későbbi következménye a beavatkozásnak nem lehet. Kis nyoma ugyan marad, de az arcon, nyakon, hason, általában ez alig látható.
Fontos tehát az önvizsgálat, ellenőrizzük magunkat körülbelül 3 havonta, és évente akkor is menjük el bőrgyógyászhoz anyajegyszűrésre, ha nincs probléma.
Dr. Szandányi Réka
Belvárosi Orvosi Centrum
