Néhány hete még a New York Times-nak sírta el bánatát a dél-lengyelországi Kraśnik polgármestere. A település volt az egyik első, amely 2019 májusában úgynevezett LMBT-mentes zónaként határozta meg magát.
2020 tavaszára közel száz lengyel önkormányzat csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amellyel kinyilvánítják, hogy az ő településük vagy régiójuk mentes az “LMBTQ ideológiától”. Ezzel vállalják azt is, hogy elutasítják a toleranciát, és nem támogatnak olyan nonprofit szervezeteket, amelyek LMBTQ-ügyeket is felkarolnak.
Wojciech Wilk polgármester már az amerikai lapnak nyilatkozva is elmondta, hogy ma már bánják az egykori döntésüket. Egyrészt úgy érzi, hogy miután a lengyel hatóságok megtagadták a francia Európa-ügyi minisztertől, hogy felkeresse őket, a város nemcsak közröhej tárgyává vált Európában, de mostanra rengeteg potenciális pénzügyi forrástól is elestek.
Most pedig, amikor több millió eurós uniós támogatás forgott kockán, a városvezetés nem várt tovább, és gyorsan visszavonták korábbi LMBTQ-ellenes határozatukat. A polgármestert a Dziennik Wschodni idézte:
“Ha hatályon kívül helyezzük ezt az állásfoglalást, akkor a jövőben nagyobb esélyünk van külső források megszerzésére. Különösen a Norvég Alap forrásaira.”
A város ugyanis nagyon szeretné megkapni azt a 7,7 millió eurós (átszámítva közel hárommilliárd forintos) forrást, amit fejlesztésekre használhatnának.
Csakhogy a norvég külügyminiszter már tavaly közölte, hogy a lengyel “LMBTQ-mentes zónák” egy fillérre se számítsanak.
Kraśnik ráadásul az EU testvérvárosi programjának is az egyik kedvezményezettje volt, de ez megszűnt, amikor a francia testvérváros a homofób határozat miatti tiltakozásul megszakította a kapcsolatot. A lengyel média 3 és 10 millió euró közöttire becsüli azt az összeget, amelytől eddig Kraśnik elesett.
Eközben a szintén lengyel Wilamowice település polgármestere elkeseredett, amikor a helyi önkormányzati képviselők szűk többséggel ott kitartottak az “LMBT-mentes zóna” mellett. Még akkor is, ha emiatt jó eséllyel elesnek egy átszámítva közel 600 milliós összegtől a Norvég Alaptól, amelyet egy múzeum építésére fordítottak volna.
Hazai érdekesség a lengyel „LMBTQ-mentes zónákkal” kapcsolatban, hogy azok létezését tagadja a magyar kormány propagandamédiája. Akit esetleg érdekel egy párhuzamos valóság is: ezek a zónák állítólag azért “nem léteznek” például a Magyar Nemzet szerint, mert egy lengyel LMBTQ aktivista az érintett települések határában a zónákra figyelmeztető táblákat helyezett ki – ha már a szégyenlős helyi politikusok nem dicsekedtek vele a lakosok előtt.
A magyar propagandamédia csupán arról nem vesz tudomást, hogy a lengyel bíróság minősítette alkotmányellenesnek a nagyjából száz megyei és városi önkormányzat homofób zónázását, vagy hogy időközben Kraśnikon túl egy másik önkormányzat, Nowa Dęba is saját maga vonta vissza korábbi kirekesztő döntését. Ahogy az is furcsa lenne, ha az Európai Parlament holmi fake news alapján ítéljen el egy országot, ahogy Lengyelország esetében tette, vagy hogy az EU “nem létező” zónákra hivatkozva vonjon meg fejlesztési pénzeket hat településtől is.
