A különböző esztétikai bőrproblémák közül talán az egyik legzavaróbbak az arcbőrön kialakult hegek, amelyek komoly önbizalomhiányhoz is vezethetnek és megkeseríthetik a mindennapjainkat. Eláruljuk, mit lehet velük tenni.
A hegek leggyakrabban a túlzott faggyútermeléssell járó megbetegedések, mint például az akné és annak nem megfelelő kezelésének következtében alakulnak ki, de a különböző műtétek, balesetek, égési sérülések utáni elváltozások sem ritkák. Nemtől és kortól függetlenül bármikor előfordulhatnak, azonban a tinédzserkor egy jellemző időszaka a kialakulásuknak, ráadásul ezek a hegek később mélyülhetnek az öregedéssel.
A hegeknek többféle formája és fajtája létezik, azonban az közös bennük, hogy mindegyik az abnormális sebgyógyulás következménye. Akkor alakulnak ki, amikor a bőr legfelső rétege, a hámréteg megsérül és ez a sérülés a bőr mélyebb rétegeit is érinti. A bőr kollagénrostokat termel, hogy a sérült vagy hiányos szöveteket helyrehozza, azonban ez csak kevés esetben következik be tökéletesen. A bőrgyógyászatban ugyan több fajtáját is számontartják, a leggyakrabban előforduló formái az atrófiás, a hipertrófiás és a keloid hegképződések.
Atrófiás hegek
Az atrófiás hegek olyan hegek, amelyek rendszerint bemélyednek a nem megfelelő mennyiségű kollagénrost-képződés eredményeképpen. Ezek a hegek általában kis gödör-, ív- vagy az úgynevezett „jéghegy csúcsa” formában fordulnak elő. Gyakran olyan mélyek, hogy a zsírszöveteket is érintik, ezért tökéletes eltüntetésük nem lehetséges, viszont nagy mértékben javíthatóak. Elsősorban a biostimulációs vagy a saját kötőszövetet stimuláló kezeléseket ajánlom a kezelésükre. Ezek közé tartoznak a lézerkezelések, amelyek közül a legjobb eredményeket a frakcionált szén-dioxid lézerrel lehet elérni. Ez a típusú lézer apró lyukakat éget a bőrbe, de úgy, hogy közben ép bőrfelület is hagy, így gyorsabb a gyógyulás, és a komplikációk esélye is minimálisra csökken.
A kezelés előtt fontos a bőr kitisztítása és a gyulladások megszüntetése, azonban más előkészületet nem igényel a kezelés. A beavatkozást megelőzően topikális érzéstelenítést kapunk, majd a szemünk elfedését követően megkezdődhet a kezelés egy bőrgyógyász vagy esztétikai szakorvos által. A teljes felépülési idő a kezelés erősségétől függően 4-10 nap, amely alatt fokozatosan lehámlik a bőr. A kezelés fényérzékenyít, így az igénybevétele csak késő ősztől kora tavaszig ajánlott.
Miután a bőr lehámlott, azonnali felületmegújulást tapasztalhatunk: üde, puha és élettel teli bőr fog visszaköszönni a tükörben. A hegek és a pórusok finomodnak, azonban a teljes hatáshoz hat hónap szükséges, viszont addig is fokozatosan láthatjuk a javulást. A kezelést a hegek súlyosságától függően minimum három, de olykor több alkalommal javasolt kúraszerűen elvégeztetni.
A lézeres kezelést a bőr fiatalítására is gyakran használják, így több évvel is kitolhatjuk az öregedés folyamatát, illetve annak már meglévő jeleit is hatékonyan kezeltethetjükl. Hasonló elv alapján működnek az orvosi mélyhámlasztások, a dermaroller és a mikrotűs kezelések is, amik szintén hatékonyak lehetnek az atrófiás hegek kezelésében. Az igazán mély, biostimulálásra nem reagáló hegeket ma már hialuronsavas töltéssel is korrigálni lehet.
Az eredményes eljárások közé tartoznak azok a kezelések is, amelyek nem igényelnek felépülési időt. Ilyen például a PRP (platelet-rich plasma, azaz vérlemezkedús vérplazmaP), vagy köznyelven a Drakula-kezelés. Ebben az esetben a kezelés során vért vesznek, amit egy speciális eszközbe helyeznek és kicentrifugálva azt elszeparálják a vérlemezkéket, amelyek tartalmazzák az emberi szervezetben fellelhető összes humán növekedési faktort. Ezeket aztán visszainjekciózzák a kezelni kívánt bőrfelületbe, ahol stimulálják a kollagénrostok képződését, valamint anyagcserefokozó hatásuk is van. A bőr esetlegesen kipirosodhat egy pár órára és néhol apróbb bevérzés is előfordulhat, azonban ezek pár nap alatt felszívódnak. Ebből a kezelésből is érdemes minimum hármat kúraszerűen alkalmazni, ha drasztikus javulást szeretnénk elérni. Egyes rendelőkben ezt a kezelést kombináltan végzik a szén-dioxid lézerrel, hogy fokozzák a beavatkozás hatékonyságátk és egyben felgyorsítsák a bőr gyógyulását is.
Hipertrófiás és keloidos hegek
A hipertrófiás és keloidos hegek a túlzott kollagéntermelődés eredményeként és a hegszövet kiemelkedésével jönnek létre. A különbség a kettő között az, hogy míg a hipertrófiás hegek a seb eredeti határain belül maradnak, addig a ritkábban előforduló keloidos hegek túlburjánzanak, és púpos, nagyobb formát öltenek, olykor fájdalmasak lehetnek és viszkethetnek. A jó hír az, hogy az atrófiás hegekhez képest ezeket sokkal eredményesebben lehet kezelni. A kezelési opciók közé tartozik például a krioterápia, vagy köznyelven a fagyasztásos, illetve a szteroid (kortizon) injekciós kezelések.
Ezen kezelések következtében fokozatosan laposodnak, elhalnak a felesleges szövetek, így a hegek esztétikai összképe nagy mértékben javul. Egyetlen hátránya ezeknek az eljárásoknak, hogy sorozatosan ismétlődő, olykor hosszú hónapokig, évekig is eltartó kezelésekre van szükség. Épp ezért sok esetben a kimetszés lehetősége is felmerül, azonban a számunkra megfelelő kezelésről mindig a szakorvos dönt.
Topikális kezelés
A külső kezelésre alkalmas, receptre vagy sok esetben recept nélkül kapható kenőcsök és orvoskozmetikumok többféle változata áll a rendelkezésünkre, ha a lézeres beavatkozásokat megelőzően először topikálisan alkalmazható hatóanyagokat szeretnénk bevetni. Amíg még frissek a hegek – főképp műtéti beavatkozások után –, érdemes invesztálnunk egy szilikontartalmú zselébe, ami hidratáltan tartja a bőrt, és ezáltal ellenállóbbá válik, valamint gyorsabban és eredményesebben is gyógyul.
Az atrófiás vagy aknés hegek esetében a legjobbaktg a retinolsav-tartalmú, vényköteles kenőcsök, amelyek szintén a kollagéntermelődést stimulálva kitartó, akár egy évig tartó rendszeres kenegetést követően nagyon szép eredményeket hoznak. Hátrányuk, hogy a bőr nem tud toleranciát kialakítani ezzel a hatóanyaggal szemben, bezért kiszáradhat, kipirosodhat és hámlik. Rokon hatóanyaga a retinolsavnak a retinol, ehhez már hozzá tud szokni a bőr, viszont ez csak a felszínes hegeken tud jelentős eredményeket elérni. Ide tartoznak még az ún. alfa-hidroxi savak (AHA), melyek közül a glikolsav a leghatékonyabb az aknés hegek finomításában. A bőrt aktívan, kémiailag koptatja, így serkentve a bőrt az új sejtek képzésére, ami kitöltheti a felszíni hegeket. A megfelelő termékek kiválasztásában minden esetben kérjük ki a bőrgyógyászunk tanácsát!
Összességében, mint minden más esztétikai témában, itt is a megelőzésen van a hangsúly. Minél fiatalabb korban kezdjük el kezeltetni ezeket az esztétikai problémákat, annál jobban fog reagálni a bőrünk. Idősebb korban a bőr veszít a kollagéntartalmából és az arcot támasztó zsírpárnákból, melynek következtében egyre csak mélyülnek majd a hegeink. Ezért is forduljunk időben szakértőhöz műtétek után, h s a pubertáskorból hátramaradt aknés hegeinket pedig lehetőleg még a húszas éveinkben kezeltessük, hogy a fent említett kezelési formák minél hatékonyabbak legyenek, és a megelégedettségünkre tudjanak szolgálni.
Kiss Milán
Instagram: @mrmilankiss
Ez a cikk a Humen Magazin 2021/2. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!
