Tombol a HPV és a Chlamydia, tör előre a szifilisz, de a HIV és a tripper is állandó veszélyt jelentenek. Ezekkel és más, kevésbé ismert, de annál kellemetlenebb nemi úton terjedő fertőzéssel találkozik nap mint nap Dr. Tamási Béla bőr-és nemibeteg gyógyász. A szakterületén 2016-ban kiváló eredményű szakvizsgát tett doktor a Semmelweis Egyetem Bőrklinikáján kezdte pályáját, amelynek Országos STD Centrumában három éve dolgozik.
Miért a bőr- és nemibeteg gyógyászat mellett döntött? A legtöbb ember undorodik az ilyesmitől.
A bőrgyógyászatban folyamatos a pozitív visszacsatolás, mert ha jól végzem a munkámat, annak szemmel látható eredménye van. Emellett ez egy szerteágazó szakterület, hiszen érteni kell egy kicsit a belgyógyászathoz, tudni kell egy kicsit operálni, rengeteg információt és tudást kell a páciens érdekében „összegyúrni”. A bőr- vagy nemi betegségek sosem keltettek bennem undort, a nemi betegségek egyébként hagyományosan a bőrgyógyászat részterületét képezik.
Ki inspirálta leginkább?
Amikor még negyedéves medikusként gyakorlatra jártam a Bőrklinikára, a gyakorlatvezetőm olyan beleéléssel és szenvedéllyel beszélt a bőrgyógyászatról, a nemi betegekről és a nemi betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről, hogy akkor döntöttem el véglegesen: ezt szeretném csinálni.
Mit szeret a legjobban a munkájában? Mi a leglényegesebb különbség az állami és a magán orvoslás között?
Soha nincs két ugyanolyan nap. Mindig más-más panaszokkal jönnek a betegek, a munkaidőmet pedig általában én osztom be, ez függ attól, hogy hány és mennyire bonyolult esetet látok el aznap. A páciensekre szánt idő a magánszektorban általában 20 perc, ami nagyjából négyszer annyi, mint az állami ellátásban, ám az utóbbiban több tapasztalatra lehet szert tenni, mert jóval nagyobb a betegszám, több a komplikált eset.
Ha már a számoknál tartunk, mennyivel emelkedett az utóbbi időben a nemi betegek száma?
Határozottan nőtt. Ebben szerepet játszik az is, hogy a modern HIV elleni kezelésnek köszönhetően a HIV-vel élők gyakorlatilag nem fertőznek tovább. Mondjuk úgy, hogy megszelídítettük ezt a betegséget, és egy állapottá változtattuk. Éppen ezért az emberek már nem félnek annyira a fertőzéstől. Mivel a többi nemi úton terjedő betegség is kezelhető és megszüntethető, azokkal sem törődnek igazán. Ne feledkezzünk meg az online – honlapokon, applikációkon – szervezett szexrandik jelentőségéről sem, mert ezen esetekben kevés az esélyünk a gyakran csak egy profilnévről ismert szexpartnerek kezelésére. A legnagyobb gond, hogy a fiatalabb generáció kevésbé egészségtudatos, nem ismerik a saját testüket. Sokszor fogalmuk sincs a nemi betegségekről, így panasz esetén eszükbe sem jut, hogy ilyen módon fertőződhettek meg. Mivel nem mennek el szűrésre, gyakran továbbadják a betegséget.
Mely nemi betegségek terjednek leginkább ma Magyarországon?
A Chlamydia és a HPV számszerűen világszerte és itthon is a leggyakoribbak, részben azért, mert gyakori a tünetmentes fertőzés és így annak továbbadása is, részben mert ezeknek a szűrését sajnos a pácienseknek kell fizetnie, és azt nem mindenki engedheti meg magának. Ám manapság az idegrendszeri szifiliszből látunk robbanást, holott ennek szűrése ingyenes. Mégis minden évben több van belőle, akár csak a tripperes esetekből. Szerencsére az új HIV fertőzések száma tavaly óta először nem emelkedett az előző évihez képest.
Létezik olyan nemi fertőzés, amit kevesen ismernek, mégis terjed hazánkban?
Egy Európában elő nem forduló, trópusinak számító nemi betegséget több évtized után, néhány éve diagnosztizálták itthon először, azóta egyre nő a fertőzöttek száma. Az LGV nevű fertőzés részben a turizmus miatt jelent meg Európa nagyvárosaiban és leginkább a meleg közösségekben. A baktérium, ami a Chlamydia egy altípusa, végbélfertőzést okoz, amely alhasi fájdalommal, hasi görcsökkel, végbélváladékozással, gyakran fájdalmas székletürítéssel jár. A fertőzés nemcsak anális aktussal, de szexuális játékszerekkel, fistinggel is terjed.
Mely betegségeket nehéz észlelni?
Előfordul, hogy a tripper csak torokgyulladást okoz, mondjuk orális szexet követően. Ember legyen a talpán az az orvos, aki egyből a tripperre gondol. A chlamydiás betegek 50-70 százaléka tünetmentes. Ezt a kettőt nagyon összekeverni, ám a tripper gyorsabban okoz tüneteket, és bő, sárga váladékkal jár, míg a Chlamydia lassabban okoz panaszokat: enyhébb, átlátszó váladékozást, és a tripperhez hasonlóan húgycső-, garat-, és kötőhártyagyulladást okozhat.
A HIV-et leszámítva melyik fertőzés jelenti a legnagyobb veszélyt?
A végbél- és vélhetően a szájüregi rákok nagy hányadát a HPV okozza, ám több évre van szükség, hogy ezek kialakuljanak, ezért is fontos a HPV szűrés. A HIV-vel élőknél példálul a HPV okozta végbélrák vezető halálok. Az immunrendszer nem olyan hatékonysággal működik, ahogy kellene, a vírus kikerül a kontroll alól. Éppen ezért fontos, hogy hölgyeken kívül a férfiak, és így a meleg férfiak is HPV ellen beoltassák magukat, tudva azt, az oltás a későbbi fertőzés ellen véd, a már meglévőre nincs számottevő hatása. A férfiaknál sokszor nincs tünete a fertőzésnek, így könnyebben terjesztik.
Milyen árban érhetőek el a nemi beteg szűrések?
A HIV- és szifilisz-szűrések ingyenesen elérhetők, a többi, korábban említett fertőzésekre más-más árban szűrnek az állami és magánszektorban. A tripper szűrése állami ellátásban ingyenes, de a fent említett kórokozók nagy többségét csak térítési díj ellenében szűrik (ami szerintem tragikus tény): kórokozónként általában 3000 forint egy vizsgálat, míg a magánszektorban az orvosi vizit díján felül plusz 2-3 ezerrel több a laborvizsgálat.
A nemi betegek sokszor szégyenkezve mennek orvoshoz. Ön szerint ilyen esetben mi a jó orvos ismérve?
Mivel a nemi betegeket általában – alaptalanul – megbélyegzik, és egyébként is megbélyegzettnek érzik magukat, a fertőzések valóban szégyenérzettel társulnak. Hogy enyhítsünk és segítsünk, jó fejnek, empatikusnak kell lenni. El kell nyerjük a beteg bizalmát, különben nem lesz őszinte, és nem mond el mindent, ami a gyógyulásához szükséges lehet, vagy akár később, ha újra panasza lesz, vissza se tér hozzánk.
Máthé Bence
