Rohanó életvitelünk mellett legtöbbünk bele sem gondol, hogy vajon milyen utat tehettek meg azok az élelmiszerek, amik az asztalunkra kerülnek nap mint nap. Pedig a különböző táplálékaink származási helye, termesztésének vagy tenyésztésének körülményei nagyban befolyásolhatják az ételeink minőségét és annak tápanyagtartalmát.
A tömegtermelés
Magyarországon a híres nagybani piacról történik a leosztás különböző áruházakba és zöldségesekhez. A nagyrészt hazai, idényjellegű termések többnyire masszív mezőgazdasági tevékenység során termesztett növényi táplálékok, főképp gyümölcsök és zöldségek. Ezek szinte minden esetben üvegházban, sokszor mesterségesen előállított időjárási körülmények között növekednek. Emellett nagy mennyiségű vegyszerrel – gyomirtókkal, rovar- és gombaölő szerekkel, talajfertőtlenítőkkel és műtrágyával – történik a termesztésük, a tökéletes, jól eladható és hibátlan áru érdekében. Annak ellenére, hogy Magyarország kedvező éghajlata lehetővé teszi a legtöbb zöldség és gyümölcs idényjellegű termesztését, Spanyolországból és más mediterrán országokból is kerül friss áru az áruházak polcaira az eltarthatóság és a kedvezőbb árfekvés miatt, de ez főleg a hidegebb évszakokra jellemző. Ezeket a friss árukat még zölden vagy éretlenül szedik le, hogy bírják az utazás viszontagságait, és még a polcokon és az otthonunkban is eltarthatóak legyenek. Ezáltal csökken a tápértékük, hiszen nem az érés pillanatában voltak leszedve és elfogyasztva. Ezeknél még nagyobb aggódásra adhatnak okot a Magyarországon egyre divatosabb, különleges déligyümölcsök, mint például az avokadó, mangó, gránátalma és társaik, amelyek több ezer kilométeres utat tesznek meg hazánkba. Ebből kifolyólag nagy az ún. ökológiai lábnyomuk, azaz a termesztésükkel és szállításukkal sok szén-dioxid kerül az atmoszférába, így serkentve a globális felmelegedést.
Sajnos az állati eredetű élelmiszerek, mint a hús, a tojás és a tejtermékek előállítása ennél egy aggasztóbb egészségügyi és etikai kérdéskört vet fel. A tömegtenyésztés során nevelt állatokat gyakran embertelen, természetes viselkedésüket nem lehetővé tevő, szűk területen, sőt egyes esetekben ketrecekben tartják. A stresszes állattartás hatására a kortizol nevű stresszhormon felhalmozódhat az állatok húsában, tojásában és tejében, ami negatívan befolyásolja annak tápértékét, a hormonok és antibiotikumok alkalmazása pedig tovább rontja a minőséget. Ez utóbbiak használatára szigorú szabályozás van érvényben Magyarországon az egészséges határértéket illetően. Azonban az állatokat igyekeznek a lehető legegyszerűbben etetve a lehető leggyorsabban vágósúlyra nevelni, ezért is megkérdőjelezhető, hogy ezt mivel érik el pontosan. Egy csirke természetes körülmények között körülbelül 90 naposan éri el a vágósúlyát, míg a tömegtermelésben tenyésztett baromfi jó, ha megéli a 30 napot. Sok esetben ezek az állatok soha nem látnak napfényt, a mozgástartományuk pedig egy ketrecre van korlátozva. Így tehát sosem lehetünk teljesen biztosak az elfogyasztásra szánt állati eredetű élelmiszerek minőségében, ha szupermarketekben és a hentesnél vásárolunk, ahol az ilyen tenyésztésből származó élelmiszereket forgalmazzák.
Termelői gazdálkodások
A termelői gazdálkodásból származó zöldségek és gyümölcsök is legtöbbször fóliás, azaz nem szabadföldi termelésből származnak, azonban sokkal kisebb mértékben. A tulajdonosok gondosabban foglalkoznak a gazdaságukkal, feltehetően kevesebb vegyszerrel is permeteznek. Sajnos a szabadföldi termelésből származó friss áruk bősége szüleink vagy nagyszüleink kiváltsága volt, hiszen a mai viszontagságos időjárási körülmények miatt egyre kevésbé érhetőek el, de teljesen nem szűntek meg. Lehetőség szerint részesítsük ezeket előnyben, hiszen ez a legtermészetesebb formában történő termelés, ahol a napsütés hatására érnek be a termések. Érdekesség, hogy a nem tökéletes formájú, alakú, állapotú zöldségek és gyümölcsök több tápanyagot és antioxidánst, és kevesebb permetezőszert tartalmaznak a tökéletesen fénylő, megszokott alakú társaikkal szemben. Ez azért van, mert ezek a növényi táplálékok úgy védekeznek az UV-sugárzás, a különböző gombák és bogarak ellen, hogy színes pigmenteket, azaz antioxidánsokat (pl. A-, C-, E-vitamint) termelnek. Épp ezért egy mesterséges körülmények között termesztett paradicsom vagy egy permetezett alma sosem lehet olyan egészséges, mint a szabadban nőtt társaik.
A tejtermékek széles választéka és a szabad tartású tojások ma már szinte minden piacon elérhetőek, ezeket mértékletesen fogyasztva vásároljuk nyugodtan. Külön sajttal foglalkozó termelőkkel is találkozhatunk, ízeik a régi időkre emlékeztetnek, amikor a tej még valóban tej volt. Ami a jó minőségű hústermékeket illeti, ezeket már nehezebb fellelni. Érdeklődjünk a piacokon, hogy hol és hogyan szerezhetünk be háztáji állattartásból származó húst! Az előre rendelés igen elterjedt, de az interneten is rendelhetünk házhoz hústermékeket. Általában egész csirkét vagy testesebb állatok, mint például a marha bizonyos részeit lehet rendelni, de személy szerint én már találkoztam filézett csirkemellel és darált szürkemarha-hússal is.
A termelőktől való vásárlásnak további előnye, hogy a hazai termesztést és tenyésztést támogatjuk. Érdeklődhetünk ennek körülményeiről, bizalmas kapcsolatot alakíthatunk ki az árusokkal, megbizonyosodhatunk arról, hogy szezonális árut vásárolunk, és nem mellesleg alkudozásra is lehetőség nyílik.
Bio vagy nem bio?
Mindkét formában folytatott termelés és tenyésztés esetén választhatunk bio és nem bio termékek közül, azonban sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy valóban megéri-e a borsos árkülönbség. Ha a tudományos kutatásokra támaszkodunk, kimutatták, hogy az organikus vagy bio zöldségek csupán 15%-kal tartalmazhatnak több tápanyagot. Emellett többször előfordul, hogy nagyon közeli távolságban vagy egymás mellett folytatnak a termelők bio és nem bio gazdálkodást, így a keresztfertőzés veszélye könnyen fennállhat a talajban. Nem beszélve arról, hogy a csapadék által is beszennyeződhetnek a földek, amin keresztül a zöldségekbe és gyümölcsökbe bekerülhetnek a vegyszerek. Természetesen így is valamivel tisztább, jobb minőséget kapunk, azonban nem annyival, mint amekkora az általános árkülönbség. Ami az állati eredetű élelmiszereket illeti, itt már sokkal inkább fellelhetjük a minőségi és ízbeli különbségeket is. A bio tenyésztésből származó hús, tojás és tejtermékek vásárlásával megbizonyosodhatunk arról, hogy az állatokat semmilyen hormonokkal nem kezelték, és ha a piacon vásárolunk, akkor minden bizonnyal szabadon is tartották az állatot. Ebben az esetben az állat izomzata fejlettebb és erősebb, ezáltal az íze is erőteljesebb és annak tápértéke is magasabb. A kevesebb stressz hatására szintén nő a hús minősége, valamint a tejtermékeknek és a tojásnak is karakteresebb, finomabb az íze, ha az állat többnyire a szabadban nevelkedik.
Összességében igyekezzünk minél többet fogyasztani a zöldségekből és gyümölcsökből a termesztési körülményeiktől függetlenül! Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását minimalizáljuk, igyekezzünk a fehérjét növényi alternatívákkal pótolni, és ha húst és tejterméket fogyasztunk, törekedjünk a kevesebb, de minőségibb választásra. Személyes tanácsom, hogy mindenki vásároljon az anyagi lehetőségeinek megfelelően, viszont ha tehetjük, támogassuk a hazai termelőket, piacozzunk és gyönyörködjünk a vibráló színekben és a finom illatokban! Remek választás a piacok közül a Lehel téri, valamint a Czakó és a MOM piacok is, amiket érdemes szombat délelőttönként látogatni. A heti bevásárlást összeköthetjük a barátainkkal való találkozással is, hiszen több piacon is lehetőség nyílik a helyben való étkezésre, kávézásra is. Ha van rá lehetőségünk, állítsuk elő a saját élelmiszereinket, ha pedig felmenőink saját kis gazdálkodással vagy kerttel rendelkeznek, érdemes a látogatás alkalmával bespájzolni a háztáji finomságokkal.
Kiss Milán
Instagram: mrmilankiss
Ez a cikk a Humen Magazin 2021/6. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!
