Nagyvilág

Elítéli az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szlovák LMBTQ-ellenes törvénytervezetet

Dunja Mijatović

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa közleményt intézett a szlovák parlamenthez, melyben arra kéri a képviselőket, hogy szavazzanak nemmel arra a törvényjavaslatra, amely effektíve megakadályozná, hogy a transznemű emberek nemét jogilag elismerjék.

A törvényjavaslat első olvasása már megtörtént, a második olvasatra májusban kerül sor. A javaslat szerint egy szlovák állampolgár ezentúl csak akkor változtathatná meg a nemét az irataiban, ha genetikai teszteléssel bizonyítani tudja, hogy eredetileg rosszul állapították meg a nemét.

Mijatović ma közzétett levelében azt írja, hogy a törvény tulajdonképpen megakadályozná a transznemű férfiakat és nőket abban, hogy hivatalosan is elismerjék őket, ami “emberi jogi regresszióhoz vezet”. A törvény pedig így szembemenne az emberi jogok európai egyezményével, mely Európa Tanács-tagként Szlovákiát is kötelezi.

A biztos megemlíti levelében a pozsonyi tragédiát, amikor is 2022 októberében egy melegbárban két embert lőttek le.

Mijatović szerint a tragédiának ösztönöznie kellett volna a szlovák kormányt arra, hogy végre kidolgozzon egy programot az LMBTQ közösséghez tartozók diszkrimináció elleni védelmére. “Csalódott vagyok azonban amiatt, hogy nem történt érzékelhető előrelépés, és úgy tűnik, hogy a Szlovák Köztársaságban az LMBTI emberek emberi jogai nem kevésbé vannak veszélyeztetve, hanem nagyon is” – írja a biztos.

Nem ez az európai norma

A biztos levelében azt is kiemelte, hogy más területeken is elmarad a szlovák jogalkotás az európai normáktól, különös tekintettel az azonos nemű párok jogait illetően. Szlovákiában nem lehet házasodniuk az azonos nemű pároknak, mivel az alkotmány a házasságot férfi és nő közötti szövetségként határozza meg. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatot sem ismerik el.

Azt is hangsúlyozta, hogy a queer emberek emberi jogait meg kell védenie a szlovák kormánynak. “Ezek közé tartozik annak biztosítása, hogy a nemi identitást és a nemi jellemzőket kifejezetten védett jellemzőként ismerjék el a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályokban, és súlyosbító körülményként szerepeljenek az ilyen alapon elkövetett bűncselekmények esetén.”

Mijatović úgy véli, széles körű társadalmi tájékoztatásra is szükség van ezekben a kérdésekben, a szexuális orientáció és a nemi identitás megértéséhez és elfogadásához.

Az emberi jogi biztos korábban már Magyarországot is elmarasztalta hasonló okok miatt.

 

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb