Az LMBTIQ-jogok területén egyes tagállamokban, különösen Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható visszalépés miatt az Európai Parlament az Európai Uniót „az LMBTIQ-szabadság zónájává” nyilvánította.
Erre két évvel azután került sor, hogy először egy lengyel vajdaság, majd több tucat megye, önkormányzat és régió „LMBT-ideológiától mentesnek” kiáltotta ki magát. A csütörtöki szavazáson a Parlament 492 szavazattal, 141 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást.
A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság pártja az állásfoglalás elfogadása előtt néhány órával nyújtott be egy törvénytervezetet, amely betiltaná a szivárványcsaládokat.
2019 márciusa óta száznál is több lengyel régió, megye és önkormányzat fogadott el határozatot arról, hogy területük mentes az LMBTIQ „ideológiától”. A határozatok szerint a helyi önkormányzatoknak tartózkodniuk kell az LMBTIQ-emberek iránti elfogadást ösztönző lépésektől, és meg kell vonniuk a pénzügyi támogatást a megkülönböztetést ellenző és az egyenlőséget pártoló szervezetektől.
A képviselők arra is rávilágítanak, hogy az ilyen övezetek létrehozása egy folyamat egyik eleme, amelynek eredményeképpen a lengyel LMBTIQ-közösség tagjai egyre gyakrabban válnak hátrányos megkülönböztetés vagy támadások, leggyakrabban az állami hatóságok, választott tisztviselők és a kormánypárti média részéről érkező gyűlöletbeszéd áldozatául. A képviselők az LMBTIQ-aktivisták letartóztatását és a Pride-menetek támadását és tiltását is bírálták.
Bár az Európai Bizottság elutasította az LMBTIQ-ellenes határozatot elfogadó lengyel városok testvérvárosi programokra beérkezett pályázatait, a képviselők szerint további lépéseket kell tenni. A Bizottságnak minden rendelkezésére álló eszközt – beleértve a kötelezettségszegési eljárást, az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét és az Unió költségvetésének védelméről szóló, nemrég elfogadott rendeletet is – ki kell használni arra, hogy fellépjen ezen jogsérelmek ellen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A parlamenti állásfoglalás a romló magyarországi helyzetre is kitér. Példaként kiemeli, hogy 2020 novemberében Nagykáta városa határozatot fogadott el, amelyben betiltja az „LMBTQ-propaganda terjesztését és népszerűsítését” az önkormányzati fenntartású intézményekben.
Egy hónappal később a magyar országgyűlés az alaptörvény módosításával tovább szűkítette az LMBTIQ-emberek jogait azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a transznemű és nem bináris személyek létezését, és korlátozza a családi élethez való jogukat. Egy másik törvény megfosztja az élettársi kapcsolatban élő párokat az örökbefogadáshoz való jogtól.
„Az LMBTIQ-személyek számára az Európai Unióban mindenütt biztosítani kell azt a szabadságot, hogy szexuális irányultságukat, nemi identitásukat, nemi önkifejezésüket és nemi jellemzőiket az ezen alapuló intoleranciától, megkülönböztetéstől vagy üldöztetéstől való félelem nélkül megélhessék és nyilvánosan megmutathassák […] és a hatóságoknak az egész Európai Unióban minden kormányzati szinten védeniük kell és elő kell mozdítaniuk az egyenlőséget és az alapvető jogokat mindenki számára, beleértve az LMBTIQ-személyeket is” – mondják a képviselők.
Érdemes megjegyezni, hogy a szerdai vitában egyetlen magyar képviselő sem szólalt fel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
