Nagyvilág

Annyi új melegbár nyílna Tokióban, hogy nincs hozzá elég ingatlan

fotó: mos design on Unsplash

A Sindzsuku kerületben található Nicsóme nem egyszerűen a japán főváros legismertebb melegnegyede – a világon itt találhatóak a legnagyobb sűrűségben LMBTQ szórakozóhelyek. Bár 2010-ben a The Japan Times úgy becsülte, a negyed szórakozóhelyeinek egyharmada már eltűnt, de még ma is 300-400 közé teszik az itt működő bárok számát.

És míg a világon szinte mindenhol egymás után szűnnek meg a melegbárok, itt épp ellenkező a helyzet: annyi új hely nyílna, hogy nincs hozzá elegendő ingatlan.

Ilyen tervei vannak többek között Melvin Muranakának is, aki azért szeretett volna már régóta bárt nyitni itt, mert a negyedben érezte magát életében először szabadnak meleg férfiként. Az orientációját korábban titkoló férfit meglepte, egyben meghatotta, hogy a konzervatív japán társadalomban megszokott mindennapok után Nicsóméban igazán önmaga lehetett. A koronavírus-járvány lecsengésével úgy gondolta, eljött a lehetőség, de ahogy az Openlynek meséli, kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerű. A nagyjából öt háztömbnyi területen az elöregedő épületállomány, és néhányuk várható lebontása ingatlanhiányhoz vezetett, miközben megugrott az új bárokat nyitni akarók száma.

A hétvégék különösen zsúfoltak errefelé, mivel a negyed egy biztonságos menedék az LMBTQ emberek számára egy olyan országban, ahol például az azonos nemű párok házassága nem lehetséges, és ahol vannak olyan melegbárok, ahol a tulajdonos még a saját családja előtt sem vállalja fel teljesen önmagát. Sőt, homofób megjegyzések a mai napig még a legmagasabb szintről is érkezhetnek. Idén februárban Kisida Fumio miniszterelnöknek menesztenie kellett egyik közeli tanácsadóját, miután titkára, Arai Maszajosi arról beszélt, nem szeretne egy LMBTQ pár szomszédságában élni és „még látni is utálná” őket. Ha pedig jogilag engedélyeznék az azonos nemű párok házasságát, akkor szerinte sok felháborodott japán el is költözne az országból.

A konzervatív társadalmi hozzáállás miatt különleges igazán Nicsóme, meghatározó szerepét jelzi, hogy még az emelkedő ingatlanárak és a koronavírus-járvány ellenére is csak kevés hely szűnt meg itt. De a helyi ingatlanosok még így is csak nehezen tudják megmagyarázni, miért akarnak egyre többen új vállalkozást indítani a területen. A generációk óta helyi ingatlanközvetítéssel foglalkozó Futamura Takamicu arra tippel, a világjárvány után sokan úgy döntöttek, itt az ideje valóra váltani az álmaikat.

Ahogy Japánban az gyakori, az itteni melegbárok sokszor aprók, amelyekben csak 10-20 vendég fér el, akik közül sokan ráadásul évtizedes törzsvendégek. A negyedben régóta számos leszbikus bár is működik, mára pedig csak nőtt a negyed sokszínűsége. „A nők, leszbikusok és transzneműek, egyre láthatóbbak. Egy egy olyan hely, ahová vágynak az emberek és ahol összegyűlnek. Nicsóme egész Japánban szimbolikus hely” – mondja Szunagava Hideki kulturális antropológus.

A számos LMBTQ bárnak otthont adó épületek azonban – amelyekben emeletenként akár több létesítmény is található – egyre öregednek. Bevett gyakorlatnak számít, hogy az aktuális bérbeadó-tulajdonosok lebontják az épületet, felhúznak egy újat, majd ugyanazoknak a bérlőknek újra kiadják. Csakhogy nemcsak az épületek öregszenek, hanem a tulajdonosok is, így Futamura elmondása szerint előfordul, hogy az örökösök inkább más típusú vállalkozásoknak – például szállodáknak – szeretnének otthont adni. Ez pedig kérdésessé teheti a negyed hosszú távú jövőjét is.

Ezek ellenére idén szeptemberben csak Futamuránál 20-30 ügyfél várakozott szabad ingatlanra. Sokuk korábban melegbárokban dolgozott és most saját helyet szeretnének nyitni. Bár Tokióban máshol is találni nagyobb sűrűségben LMBTQ szórakozóhelyeket, a reménybeli bérlők ragaszkodnak Nicsóméhoz. De annyira, hogy már egy utca túloldala sem jöhet szóba, ha az már hivatalosan egy másik negyedhez tartozik. “Mindenre nyitottak tudnak lenni. De ha melegbárt üzemeltetsz, akkor tényleg csak Nicsóme létezik” – mondja Futamura. “A legtöbben úgy gondolják, hogy ami nem Nicsóme, az nem jó.”

A helyi melegnegyed története Japán amerikai megszállásának (1945-1952) idején kezdődött, és kialakulásában szerepet játszott a vöröslámpás negyedek megszűnése is. Amikor az új alkotmány elfogadása után az ország történetében először betiltották a prostitúciót, a negyedből kivonuló vöröslámpás házak helyét fokozatosan a meleg szórakozóhelyek vették át. 1948-ban már biztosan működött egy meleg teázó, hamarosan hivatalosan is megjelentek a melegbárok, ezzel pedig Nicsóme a meleg szubkultúra népszerű helyszínévé vált már az 1950-es években.

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb
buy ivermectin online how to get ivermectin