Lassan másfél éve, hogy Donald Trump a Capitolium lépcsőin felesküdött az Amerikai Egyesült Államok elnöki hivatalára. A milliárdos üzletember, aki azelőtt semmilyen politikai, vagy katonai tisztséget nem viselt, a választási kampányban tudatosan titkolta, mit gondol az egyenlő házasságról. Bár a Republikánus Párt jelöltállító konvencióján kijelentette, minden erejével azon lesz, hogy megvédje hazája LMBT közösségét az iszlám fenyegetéstől, beiktatási beszédéből egy az egyben kihagyta a közösséget.
Elnöki működése első évében megszüntette az elődje, Barack Obama által nyolc éven át ápolt hagyományt, miszerint június az LMBT-büszkeség hónapja, ősszel azzal viccelődött, hogy alelnöke fel akarja kötni az összes meleget.
A lista határa sajnos a csillagos ég: felszólalt egy melegellenes gyűlöletcsoport konferenciáján, kizárta a hadseregből a transzneműeket, lehetővé tette, hogy LMBT-páciensektől megtagadják az egészésügyi szolgáltatást. Aki további hajmeresztő és elszomorító példákra kíváncsi, annak érdemes áttekintenie az elmúlt két évben hozzá kapcsolódó híreinket.
Mindezek után talán nem is meglepő, hogy vezető amerikai akadémikusok kijelentették: a sokak által lesajnált déli szomszéd, Mexikó LMBT-jogok tekintetében lehagyni készül az Egyesült Államokat, ahol a macsó kultúra, a gyengébb, a kisebbségben lévő megvetése és kiközösítése ismét divattá kezd válni. Köszönhetően részben az ország élén álló politikusoknak, az egyre közönségesebbé váló közbeszédnek.
A kutatók az erős kijelentés mellé példákat is felhoznak. Történelmi tény, hogy míg Mexikó 1871-ben dekriminalizálta (tehát megszűnt büntethetősége) a homoszexualitást, addig az északi szomszéd Legfelsőbb Bírósága csak 2003-ban helyezte hatályon kívül a még élő állami és helyi szodómiaellenes rendelkezéseket.
Az átnevelő terápiák ma már Mexikó teljes területén tiltottak, míg az Egyesült Államok 41 államában (az ötvenből!) a mai napig legálisan működhetnek. Arról nem is beszélve, hogy – ahogy a fenti példák bizonyítják – míg az USA-ban az állam csak elveszi az évtizedek során kiharcolt jogokat és lehetőségeket, addig Mexikóban ez fel sem merül és az egyenlőség egyre szélesebben valósul meg. A két folyamat pedig lassan találkozik félúton.
Szemléltes példája ennek az a tavalyi közvélemény-kutatás, amely mind a mexikóiakat, mind az amerikaiakat arról kérdezte, el kell e fogadnia a társadalomnak a homoszexualitást. Mexikóban a megkérdezettek 61, az Államokban 60 százalékuk válaszolt igennel a kérdésre.
Érdekes adalék mindehhez a Public Religion Research Institute 2017-es felmérése, amely vallási meggyőződés alapján kérdezett meg 40 ezer amerikai állampolgárt az LMBT-közösség elfogadásról. A legnyitottabbak az alábbi közösségek: unitáriusok (97%), buddhisták (80%), egyházon kívüliek (80%), zsidók (77%) és hinduk (75%).
A hátsó harmadba javarészt keresztény gyülekezetek kerültek. Eszerint a mormonok 53 százaléka, Jehova tanúinak 63 százaléka ellenzi a házassági egyenlőséget. Ezzel az amerikai muzulmán közösséget is lehagyták, akiknél vékony a többség ugyan, de 51 százalékuk ma már támogatja az ügyet (34 százalék ellenző és 15 százalék semleges mellett).
