Ez lehetne akár egy romantikus vacsoráról szóló történetem címe is, de nem az. Ezen a napon magammal randiztam és egyedül látogattam el a Belgrád rakparton található Why Not Bistróba. A Why Not Cafétól pár perc sétára még tavaly nyitotta meg kapuit az étterem, nekem viszont csak most nyílt alkalmam meglátogatni a bisztrót.
Hirtelen belegondolva nem tudom, hogy utoljára mikor vacsoráztam a Duna parton – az is lehet, hogy életemben most először – de rájöttem, hogy ezt ezentúl sűrűbben kell megtennem, mert ha nem is barátommal – amit igazából elég nehéz is lenne összehozni – de a barátaimmal vagy egyedül is nagyon jó mondjuk a lenyugvó nap árnyékában vacsorázni és elfogyasztani egy – vagy éppen több – pohár italt.
A Why Not Bistro kínálatában az a jó, hogy nincs az étlapon 20-30 különböző étel, hanem minden kategóriából csak két-három féléből tudunk választani, ezért nem futhatunk bele olyan problémába, hogy nem sikerül választanunk – nekem azért most is sikerült.
Alapvetően nem vagyok az a nagy leveses típus, néha talán beesik egy gulyásleves, de aminek sosem tudok ellenállni, az a hideg gyümölcsleves. Amikor megláttam, hogy az étlapon ráadásul ezt lime zselével szerepel a kínálatban, nem tudtam ellenállni a levesnek, de szerencsére okosan csak fél adagot kértem, és ez is bőven elég volt.
A főtétel választásánál is tartottam magam egy kicsit a gyümölcsös vonalhoz és a rosé kacsamellre (sherrys erdei gyümölcsmártással és ropogós zöldségekkel) esett a választásom. Megmondom őszintén, hogy számomra a kacsa mindig egy félős választás, ugyanis szerintem vagy nagyon jól el lehet készíteni vagy ehetetlen nekem. De a sherrys erdei gyümölcsmártás nagyon hívogató volt számomra és nem bántam meg. A kacsamell pont úgy volt elkészítve, ahogy azt vártam, megfelelően átsütve, de mégis puha és omlós maradt, a gyümölcsmártás pedig csak tetézte ezt az érzést, igazi ízorgiában volt részem.
Ezek után desszertre már gondolni se mertem, és mivel alapvetően nem tudok sokat enni egyszerre, a háromfogásos vacsorák általában nem az én világom. De hozzá kell tennem, hogy nagyon édesszájú vagyok, és a csokoládés lava cake-nek dinnyekockákkal azért nem tudtam ellenállni. Ha azt nézzük, akkor ezen a szombati napon gyümölcsnapot tartottam, hiszen minden étel tartalmazott gyümölcsöt és nem is hazudtoltam meg magam, ugyanis a pár órás ottlétem alatt a gyümölcsnap keretében négy kancsó Sangria is lecsúszott. Persze akkor már társaságom is akadt és ketten sikerült elpusztítani ennyi italt.
Miután sikeresen lezártam a gyümölcsnapot, és a megfelelő mennyiségű vitamin és folyadékbevitel is megtörtént, már semmi nem akadályozott meg abban, hogy az este további részét szintén szabad téren töltsem. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ezalatt szabadtéri légyottra gondolok, akkor sajnos le kell lomboznom a kedélyeket, a sztori nem ilyen formában fog folytatódni, mindössze a Why Not Bistróból rögtön egy szabadtéri buliba sikerült ellátogatnom és folytatni a délután fél 7-kor megkezdett estét.
Persze a Why Not Bistro nem csupán akkor jó választás, ha vacsorából buliba szeretnétek menni – bár szerintem ez egy nagyon jó kombináció –, de azt már tudom, hogy gyümölcsnap esetén (is) a legjobb választás.
