Egy bútor vagy lakberendezési tárgy vásárlása nem tartozik számomra a könnyű és egyszerű feladatok közé, főleg akkor, ha hosszabb távra tervez az ember. Elég nehezen határoztam el magam és még nehezebben indultam el új ágyat vásárolni.
Nem akartam üzletről üzletre járkálni vagy több kilométert utazni két áruház között, ezért úgy döntöttem, Törökbálint felé veszem az irányt, és megnézem a MaxCity kínálatát, ahol nem csupán a hazai, hanem közép-európai viszonylatban is a legnagyobb designbútor-kínálatot ígérték, ezért joggal gondoltam, hogy lesz miből választani. A lakberendezési bevásárlóközpontban több tematikus márkabolt is megtalálható, ezért tényleg „egy fedél alatt” találhatom meg a számomra ideálisat, ágyak tekintetében pedig különösen kiemelkedőnek ígérkezett a szortiment.
A MaxCity-ben az a jó, hogy a márkák, illetve jó pár gyártó is többnyire saját magukat képviselik vagy képviseltetik, így minden üzletben igazán szakszerű és releváns információt nyújtanak a vásárló számára az adott termékcsoporttal kapcsolatban.
Ez olyannyira igaz, hogy meglepő is volt egy-egy üzletbe belépve, hogy elsőként olyan kérdésekkel halmoztak el, amikre néha fogalmam sem volt, milyen választ kell adnom. Ugyanis alapvetően nem arra voltak kíváncsiak, hogy milyen ágyat gondoltam magamnak, hanem hogy milyenek az alvási szokásaim, mert ahogy hangsúlyozták, ez a kiindulási pont és csak ezután következhet a stílusában és funkcionalitásában is megfelelő darab kiválasztása.
A „hogyan alszom” kérdés hallatán persze majdnem kicsúszott a számon, a „honnan tudjam, hát alszom olyankor” válasz, de végül rájöttem, hogy ezek a kérdések nemhogy haszontalanok, de valójában meghatározóak. Hiszen jó esetben az életem egyharmadát töltöm az ágyban, melynek minden egyes perce alakítja majd a másnapom, a teljesítményem, a vitalitásom, egyszóval talán a legfontosabb, hiszen ilyenkor regenerálódom.
Innen megközelítve már örültem is a sok kérdésnek, mert kicsit más szemmel kezdtem vizsgálni a számomra és az otthonom számára megfelelő ágyat. Belegondolva abba, hogy egy-egy éjszakát milyen aktívan élek meg, hogy mennyit mozgolódom alvás közben és hogy néha milyen érdekes pózban tudok felkelni, lehet, hogy érdemes lenne jobban odafigyelni az ágyválasztásra.
Miután a szakemberek segítségével kiválasztottuk a számomra legmegfelelőbb típust, méretet és konstrukciót, már relatíve könnyű volt a stílusban is leginkább hozzám illő modellt és színt megtalálni. Ezután már csak a megrendelés és a szállítás egyeztetése volt hátra, amit percek alatt elintéztünk. Ha belegondolok, nemcsak gyorsabban, de sokkal hatékonyabban oldottam meg a vásárlást, hiszen nem csupán az utazással töltöttem kevesebb időt, de közben tanultam is arról, hogyan kell ágyat, és úgy igazából bármilyen bútort választani az otthonomba.
Ha pedig már Törökbálintig mentem – azért nem volt egy vészes út –, akkor úgy döntöttem, hogy az ebédidőt is a MaxCity-ben töltöm, ugyanis a bevásárlóközpontban bóklászás közben fedeztem fel a Montenegro Gurman Éttermet, ami Montenegró gasztronómiai nagyköveteként hirdeti hazája és a Balkán konyháinak nagyszerűségét. Az ustipák, töltött vesalica, pljeskavica, csevapcsicsa közül egyedül az utóbbi hangzott ismerősnek, de ez nem jelentette azt nálam, hogy ne próbáltam volna ki új ízeket. Igazából ez az ebéd nemcsak azért volt számomra élmény, mert a montenegrói konyha ízeiből kaptam kóstolót, hanem a szokásos bevásárlóközponti bevásárlás utáni ebédet helyezte egy teljesen új szintre – mondhatjuk azt bátran, hogy kiléptünk a klasszikus húsgolyó feelingből, és valami újat és jobbat ettünk.
Akárhogy is nézzük, a bevásárlás valahol egy program. Kinek élvezetes, kinek pedig szükséges rossz – számomra valahol a kettő között található –, de pont azért kell kihozni belőle a maximumot, hogy a hasznosan eltöltött időnk mellett jól válasszunk, tanuljunk és felfedezzünk valami újat és izgalmasat. A szombat délelőtti MaxCity-s vásárlásom pedig ezt teljes mértékben teljesítette, és ha ilyen nagyobb vásárlásra mostanában nem is, de pár új kiegészítő beszerzésére biztosan visszatérek még.
Erdei Zsolt
