A herpesz a leggyakoribb nemi úton terjedő betegség: világszerte 500 millióan szenvednek a kellemetlen fertőzéstől. Habár az embereken végzett kísérletekre még várni kell, az egereken alkalmazott legújabb kísérleti gyógymód áttörést jelenthet a herpeszvírus, valamint a tuberkulózis megelőzésében is. A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói nemrég publikálták kutatási eredményeiket.
Mielőtt áttérnénk a kutatásokra, tisztázzunk egy pár alapvető kérdést a herpesszel kapcsolatban! Kérdéseinkre Dr. Tisza Tímea, a Belvárosi Orvosi Centrum főorvosa válaszolt.
Milyen herpeszek vannak? A herpes simplex vírusnak két típusa van, HSV-1 és HSV-2 a nevük rövidítése. Előbbi a szájherpesz, utóbbi pedig a nemi szervi herpesz okozója klasszikusan. Manapság a nemi herpeszek 70%-a HSV 2, 30%-uk HSV-1 miatt van, amely orális szex során terjed át másokra.
Hogy lehet elkapni? Szoros bőr-nyálkahártya kontaktussal, tehát védekezés nélküli szex során, de akár puszival is (kisgyerekek sokszor a tünetmentesen vírust ürítő rokontól fertőződnek).
Mire kell figyelni, ha herpeszünk van? Nem szabad, hogy az adott felszínnel bárki érintkezésbe kerüljön. Vigyázni kell arra is, nehogy baktériumokkal felülfertőződjön, mert abból ótvar alakulhat ki.
Hogyan lehet megelőzni, hogy kiújuljon? A herpeszesek többnyire megfigyelik, mi hozza elő a vírusszaporodást, tüneteket náluk egyénileg (a vírus az első találkozáskor jut be a szervezetbe és a gerincvelői idegdúcokba húzódik vissza). Ilyenek lehetnek a napfény, a szoláriumozás, a stressz; más betegségek; nőknél a menzesz, a szex; de a szájüregi herpesznél elég egy olyan étel, ami visszatetszést vált ki vagy egy koszos evőeszköz látványa stb. Akinek gyakran előjön, az szedhet gyógyszert, amitől nem jön ki vagy gyorsan elmúlik. Akinek évente hatnál többször kijön, annak folyamatosan kell gyógyszert szednie.
Most lássuk az amerikai kutatásokat! A kutatók ezúttal újfajta szemlélettel fordultak a vakcina kifejlesztéséhez. Korábban az volt az elfogadott, hogy a vírus elpusztításához olyan közömbösítő antitesteknek kell szaporodniuk egy specifikus sejtfelszíni fehérjével (glükoprotein-2) szemben, amellyel a nemi szervi herpesz (herpes simplex-2) behatol a sejtekbe. A kutatók évtizedek óta próbálkoznak az antigének stimulálásával – azonban ezek a vakcinák a fertőzést nem tudták megelőzni.
„Úgy döntöttünk, hogy mi más irányból közelítünk a megoldáshoz, és úgy tűnik, feltörtük a kódot” – mondta Dr. Jacobs. Dr. Betsy Harolddal, a kutatás egy másik vezetőjével egyetemben arra jutottak, hogy a korábbi módszerek nem a megfelelő antitesteket célozták. Az Einstein-csoport velük szemben génmódosítást alkalmazott, amivel kivonták a glükoproteint a herpeszvírus DNS-éből. Ez meggyengítette a vírust, és a beoltott laboratóriumi egerek nem fertőződtek meg.
A kísérleti egereknél alacsony volt a közömbösítő antitestek száma, viszont másfajta antitestekből többet termeltek: ezt hívjuk antitest-függő, sejtek közötti citotoxicitásnak (ADCC). Ezeknek az egereknek a vérével beoltottak egy csapat másikat, akik a passzív immunitás jeleit mutatták a vírussal szemben – az ADCC tehát védelmet nyújtott a herpesszel szemben. „Volt egy olyan megérzésünk, hogy a glükoprotein más fertőző antigéneket rejt” – jegyezte meg Dr. Jacobs. – „Azzal, hogy eltávolítottuk ezt a domináns proteint, a korábban rejtett antigénekkel szembeszállhatott az immunrendszer.”
A tesztek alapján a vakcina valamilyen mértékben hatásos lehet a szájüregi herpesszel szemben is, de további kísérletekre van szükség. A vakcina kutatásában elért eredmények ráadásul további előrelépéshez vezethetnek a HIV vagy a tuberkulózis kutatásában is. „A nemi szervi herpesz nemcsak önmagában veszélyes, hanem nagy szerepet játszik a HIV terjedésében is” – tette hozzá Dr. Jacobs, aki azt is elmondta, hogy a herpesszel fertőzötteknek jóval nagyobb az esélye a HIV elkapására és továbbadására.
Dr. Tisza Tímea szerint nem szabad túl nagy elvárásokat támasztatunk fenti kutatásokkal szemben, hiszen egyelőre a vírus ellenszerét nem sikerült megtalálni, és a vakcina tesztelése is hosszú időbe telik még. Az sem tisztázott, hogy a vakcina preventív vagy inkább terápiás jelleggel működne-e – ha előbbi, akkor az a fertőzötteken sajnos már nem segít (de persze ettől még hasznos lehet a megelőzésben). A Yeshiva Egyetemen tehát összehoztak egy reményteli alapkutatást, de még sok idő múlva lesz belőle oltóanyag, ami megelőzésre szolgál.
Belvárosi Orvosi Centrum
1053 Budapest, Ferenciek ter 7-8.
III. lépcsőház 2. emelet
+36 30 626 9064
