A bíróság két, a Meseország mindenkié című kötettel kapcsolatos ügyben is a Labrisz Leszbikus Egyesületnek adott igazat a héten – számol be a Magyar Helsinki Bizottság. Az első ügyben Fővárosi Kormányhivatalt kötelezték új eljárásra, mert az úgy hozta meg jogsértő határozatát, hogy nem a mesekönyv egészét értékelte. A másik perben pedig a bíróság jogerősen elmarasztalta a rendőrséget, mert nem lépett fel egy homofób rendezvény ellen, amely megfélemlítette a gyerekeket. Az egyesületet a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perekben.
Előbb a Mi Hazánk Mozgalom, majd a kormányoldal folytatott lejárató kampányt a Meseország mindenkié című mesekönyv és kiadója, az 1999 óta működő Labrisz Leszbikus Egyesület ellen. Pedig az antológia történetei olyan fontos témákat érintenek, mint a kirekesztés, elhanyagolás, elfogadás, sokféleség, családon belüli erőszak, mélyszegénység, azonos nemű szerelem, nemváltás, igazságosság, mégis megmaradnak meséknek: vagyis arra tanítanak, hogy egymás elfogadásával, segítésével minden történet jó véget érhet.
Az első per
A Labrisz a Fővárosi Kormányhivatal 2021. januári határozatát a Fővárosi Törvényszéken támadta meg. A hatóság szerint a Labrisz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott volna azzal, hogy nem tájékoztatta a vásárlókat arról, hogy a könyvben „nem hagyományos nemi szerepek” jelennek meg. A fogyasztóvédelmi hatóság abszurd döntése Európa-szerte nagy felháborodást váltott ki.
A mostani perben a kormányhivatal a döntését a határozat meghozatala után fél évvel későbbi, „gyermekvédelminek” titulált, valójában homofób és transzfób törvénnyel, valamint bibliai hivatkozásokkal próbálta védeni.
A törvényszék jogellenesnek találta a fogyasztóvédelmi eljárást. Az ítélet szerint az alperes nem teljesítette teljes körűen tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségét. A bíróság kifogásolta, hogy az alperes nem tette az eljárás részévé a mesekönyv egyik kiadását sem. „Tisztázatlan, hogy a könyvön szereplő tájékoztatások közül konkrétan mit vett figyelembe, a határozatának indokolásában említett megnevezésen és grafikus ábrázolásokon kívül a […] releváns tartalommal bíró fülszöveget a vizsgálat tárgyává tett-e.”
Ezek a hiányosságok lehetetlenné tették, hogy a bíróság érdemi vizsgálatot folytasson az ügyben. A bíróság így megsemmisítette határozatot, és új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt. A perben a Háttér Társaság képviselte az egyesületet.
Rédai Dorottya, a Labrisz Egyesület ügyvivője az ítélethirdetés után megjegyezte: „Jól tükrözi a mai kormányhivatalok működését az, mennyire elvakultan és ügybuzgón álltak a kérdéshez az illetékesek: egyszerűen nem tudták helyesen lefolytatni a törvénynek megfelelő eljárást. Ez koncepciós eljárásokra emlékeztető gyakorlat. Feltűnő, hogy a hivatal a bíróságnak nem küldött példányt a vizsgálat tárgyából, és jogi képviselőjük nem tudta megmondani, hányadik kiadást vizsgálták.”
A második per
A másik ügyben Mérő Vera (Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány) és a Labrisz azért fordult bírósághoz, mert az általuk szervezett mesematinét szélsőségesek zavarták meg, és a rendőrség nem tett semmit a rendezvény zavartalan megtartása érdekében.
A kulturális rendezvényre a budai Átrium színházban került sor 2020. október 4-én. Az eredetileg gyerekek részvételével meghirdetett matinét kénytelenek voltak online eseménnyé tenni, mert a szervezők napokkal korábban már súlyos fenyegetéseket kaptak. A rendőrség nem tiltotta meg, hogy „sürgős gyűlésként” szélsőjobbos ellentüntetést tartsanak az Átriumnál.
A Budaházy Edda és Gaudi-Nagy Tamás vezette ordibáló, skandáló és szirénázó társaság aztán a rendőrség által neki kijelölt területet is elhagyta, dulakodtak a biztonsági emberrel, és megakadályozták Mérő Verát abban, hogy az épületbe belépjen, és időben elinduljon a program. Az online közvetítés élvezhetetlen volt a zaj miatt, és a szülők kikapcsolták az adást, mert a gyerekek megriadtak. A hőzöngők ellehetetlenítették a rendezvényt.
A szervezők a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtottak be a rendőri intézkedések elmaradása miatt, de azt kétszer is elutasították. Következett a bíróság, amely most teljes mértékben igazat adott a panaszosoknak, és jogerősen elmarasztalta a rendőrséget.
Az ítélet indoklása szerint a mesekönyv-felolvasás mint kulturális rendezvény is a véleménynyílvánításként értékelhető a gyermekek lelki fejlődése szempontjából, ezért alkotmányosan védett. Ráadásul a gyermekek mindenek felett álló érdekét is figyelembe kellett volna venni.
A bíróság azt is megállapította továbbá, hogy a homofób provokátorok tüntetése valójában nem élvezhetett volna alkotmányos védelmet, mert másik vélemény ellehetetlenítésére, kinyilvánításának megakadályozására, a mesefelolvasással közvetített üzenet eltiprására irányult. Ugyanakkor a rendezvény megzavarása miatt jelentős jogsérelmet is okozott a rendezvény szervezőinek, illetve a közvetítés követőinek, így a rendőrségnek intézkednie kellett volna a jogsérelem elhárítása érdekében, ennek elmaradása esetén pedig fel kellett volna oszlatnia a tüntetést. Mivel mindezeket elmulasztotta megtenni a rendőrség, az eljárása jogsértő, a panasz pedig megalapozott volt. Az ítélet itt érhető el.
Mérő Vera kifejezte, hogy „ezekben a rossz időkben apró, de fontos reménysugár, hogy a hazai igazságszolgáltatás nyomokban még tartalmaz jogállamiságot, és akad még bíró, aki helyes döntést mer hozni.”
„Emlékeztetni akartunk, hogy Meseország mindig is mindannyiunké volt”
