Június 28-án vasárnap elnökválasztást tartottak Lengyelországban – Magyarországgal ellentétben ugyanis Lengyelországban nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok szavaznak a köztársasági elnök személyéről. Mivel az első fordulóban egy jelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok 50 százalékát, így július 12-én ismételt szavazást tartanak, amelyen már csak a két legjobb eredményt elérő jelölt indul.
Andrzej Duda jelenlegi köztársasági elnök volt a választás egyik egyértelmű esélyese, ám öröme egyáltalán nem lehet maradéktalan, ugyanis előzetes reményeivel ellentétben nem sikerült már az első körben megszerezni a szavazatok 50 százalékát. Sőt, alaposan alatta maradt a küszöbnek, körülbelül 41.8 százalékot szerzett, míg a vele szemben széttöredezett ellenzéki mezőnyben Varsó LMBTQ-barát polgármestere, Rafał Trzaskowski futott be másodikként harminc százalékkal.
A több mint tíz százalékpontos előny azért nem megnyugtató a 2015-ben megválasztott Duda számára, mert a felmérések szerint a második forduló teljesen nyílt, a kormánypárt és az ellenzék jelöltje is 50 százalék körüli eredményre számíthat.
Lengyelországban a köztársasági elnöknek jóval nagyobb hatalma van, mint hazánkban, így nem csoda, hogy sokan látnák szívesen Andrzej Dudát távozni, aki bár tagadja, hogy homofób, öt éves ciklusa során számos alkalommal tett az LMBTQ-közösségre nézve káros nyilatkozatot.
Szerinte az „LMBTQ-ideológia” egy külföldi, megszálló befolyásolási kísérlet, amely aláássa a katolikus Lengyelország hagyományos értékeit. Éppen ezért, valamint „a gyermekek védelme érdekében” megígérte, hogy betiltja az LMBTQ közösség elfogadásáról szóló felvilágosító előadásokat az iskolákban és a közintézményekben, megtiltja az örökbefogadást az azonos nemű pároknak, és betiltja az azonos nemű párok házasságát.
Az EU a támogatások elvonásával büntetné a lengyel homofóbiát
