Bár Magyarországon javarészt ismeretlen esemény, de világszerte 2003 óta emlékeznek meg október 26-án az Interszex Tudatosság Napjáról. Az évforduló apropóját az adja, hogy 1996-ban ezen a napon tiltakoztak először interszex emberek az úgynevezett „normalizáló” műtétek ellen.
Mi jellemzi az interszex embereket? Mekkora közösségről beszélünk? Milyen előítéletekkel és egészségügyi veszéllyel szembesülnek életük folyamán? A Háttér Társaság segítségével összeszedtünk 8+1 kérdést és a rájuk adandó választ.
1) Kik az interszex emberek?
Az interszex emberek olyan nemi jelleggel (például kromoszómákkal, nemi szervekkel és/vagy hormonokkal) születnek, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen a női és férfi kategóriákba, vagy éppen mindkettőbe egyaránt besorolhatók.
Történetileg az „interszex” kifejezést úgy használták, mintha egy olyan „rendellenességet” jelölne, amelyet orvosi beavatkozással kell „helyrehozni”. Az elmúlt két évtizedben az interszex jogvédők és szervezeteik visszakövetelték a szót, és ezt használják ernyőfogalomként alapvető emberi jogaik érvényesüléséért végzett munkájuk során.
Három évvel ezelőtt magazinunk egy interszex aktivistáról, az osztrák Tinou Ponzerről készített portrét, amely ITT olvasható el.
Bába Dorottya pedig arról mesélt, hogyan érinti a magyar interszex embereket a hírhedt transz ellenes törvény.
2) Az interszexualitás tehát azt jelenti, hogy az illető biológiai neme nem meghatározható, nem egyértelmű vagy ismeretlen?
Nem, egyiket sem jelenti. Társadalmunk azért tekinti az interszex emberek biológiai nemét „nem meghatározhatónak”, mert csak két nemet ismer el, a nőit és a férfit. Azt mondani, hogy az interszex emberek neme nem egyértelmű vagy ismeretlen, tiszteletlenség velük szemben; azt sugallja, hogy a testük nincs rendben. Ez a hibás megközelítés vezet ahhoz is, hogy gyakran beleegyezésük nélkül a testi integritásukat és önrendelkezéshez való jogukat sértő orvosi beavatkozásokat hajtanak végre rajtuk.
3) Micsoda? Akaratuk ellenére hajtanak végre orvosi beavatkozásokat rajtuk?
Sajnos igen. Szerte Európában az interszex emberekre betegként tekintenek, és emberi jogaikat súlyosan megsértik. Mivel az interszexualitást önmagában rendellenességnek tekintik, ha az embrió-beültetés előtt vagy a terhesség alatt elvégzett vizsgálatok az átlagtól eltérő nemi jelleg kockázatát jelzik, előfordul, hogy nem engedik az embriót továbbfejlődni. Más esetekben egy kockázatos gyógyszerrel (dextametazonnal) való, használati utasítástól eltérő kezelést írnak elő, hogy testük (legalábbis látszólag) a férfi vagy női kategóriába illeszthető legyen. Az orvosok gyakran azt javasolják a szülőknek, hogy az interszex újszülötteken műtéti és egyéb orvosi beavatkozásokat hajtsanak végre. A legtöbb esetben az ilyen beavatkozások orvosilag nem indokoltak, és később számos negatív következményük lehet az érintett gyermekekre nézve.
4) De a szülők miért egyeznek bele egyáltalán az ilyen beavatkozásokba?
A kutatások azt mutatják, hogy a szülők gyakran nyomás alatt állnak, és nem rendelkeznek kellő információval a megfelelő tájékoztatáson alapuló döntés meghozatalához. Az orvosok gyorsan felajánlják, hogy „korrektív” műtétekkel és kezelésekkel „normalizálják” a gyermek nemét, akkor is, ha ezek a műtétek egyáltalán nem szükségesek, csak szépészeti jellegűek.
5) Ha nem az orvos a születés után, akkor ki és mikor határozza meg, hogy a gyerek nő, férfi vagy interszex?
Nemi jellegeink születésünktől fogva meghatározottak, akár interszexek vagyunk, akár nem. Az viszont, hogy valaki interszex, az élet különböző időszakaiban válhat láthatóvá: születéskor, gyermekkorban, kamaszkorban vagy akár felnőttkorban. Attól függően, hogy milyen körülmények között él és mennyire tabu a téma a környezetében, egy személy élete folyamán bármikor szembesülhet interszex voltával: vannak, akik nagyon korán tudomást szereznek róla, és vannak, akik csak később; vannak olyan interszex emberek is, akik soha nem szereznek erről tudomást.
A meglevő statisztikák szerint az interszex emberek többsége férfi vagy női nemi identitással rendelkezik, tehát e két nem valamelyikébe sorolja magát. Mivel azonban az orvosi beavatkozások és a társadalmi nyomás a férfi vagy női nemi szerephez való alkalmazkodásra kényszerítik őket, nehéz is ezektől eltérő nemi identitást kialakítaniuk.
6) Tehát akkor a legtöbb interszex ember is férfiként vagy nőként tekint magára?
Ez személyfüggő. A legtöbb interszex embert nem zavarja, ha irataiban a férfi vagy nő kategóriába sorolják, még ha ez nem is felel meg a nemi identitásának. Jó lenne azonban, ha a „férfi” és „nő” mellett az „egyéb” kategória is rendelkezésre állna, függetlenül attól, hogy az adott személy interszex-e, és ha a hivatalos dokumentumokat egy egyszerű közigazgatási eljárással módosítani lehetne az érintett személy kérésére.
7) Akkor az lenne a helyes, ha az interszex gyermekeket egy harmadik nembe sorolnánk vagy üresen hagynánk a nemükre vonatkozó rubrikát?
Akkor semmiképpen, ha ez az interszex gyermekek számára kötelező, más gyermekek előtt azonban nem áll nyitva ez a lehetőség. Ha minden interszex gyermeket a harmadik nembe kell sorolni, interszex státuszuk minden alkalommal ki fog derülni, amikor be kell mutatniuk születési anyakönyvi kivonatukat. Ha ez a lehetőség csak az interszex gyermekek előtt áll nyitva, az megint csak egy olyan címkét jelent, amely elszigeteli őket a társadalom többi részétől. Ezáltal még nőhet is a szülőkre nehezedő nyomás, hogy orvosi beavatkozások útján a férfi vagy nő kategóriához igazítsák gyermekük biológiai nemét.
Ha viszont minden szülő számára lehetőséget adunk arra, hogy gyermekük személyes irataiban a „nem” kategóriát üresen hagyják, az elősegíti minden biológiai és társadalmi nem egyenlőségét. Ez a megoldás mind az interszex, mind a nem-interszex gyermekeknek javára válna. Amíg azonban ez a lehetőség nem elérhető, az OII Europe, vagyis a Nemzetközi Interszex Szervezet európai ága azt javasolja, hogy az interszex gyermekeket is fiúnak vagy lánynak anyakönyvezzék, tudatában annak, hogy – akárcsak bárki más – később esetleg más nemmel azonosulnak majd.
8) Hány interszex ember él a világon?
A korábbi becslések szerint egy a kétezerből, egy a négyezerből, egy az ötezerből vagy még kisebb az interszex emberek aránya a teljes népesség körében, attól függően, hogyan határozzák meg az interszexualitást. Egy közelmúltban elvégzett holland kutatás azonban összehasonlította a rendelkezésre álló orvosi forrásokat és sokkal nagyobb gyakoriságot talált. Eszerint az interszexualitás gyakorisága 0,5078%. Ez azt jelenti, hogy minden kétszázadik ember olyan nemi jellegekkel rendelkezik, amelyek a „nemi fejlődési rendellenesség” kategóriába sorolhatók, és „pszichoszociális veszélyeztetettsége” miatt orvosi kezelésre szorul.
+1) Én hogyan segíthetek?
Ez az összefoglaló az OII Europe és az ILGA Europe “Az interszex emberek emberi jogainak védelme hogyan segíthetsz te?” című kiadványa alapján készült, melynek magyar változatát a Magyar LMBT Szövetség tette közzé. Ebben részletes útmutatást találsz arról, hogy hogyan segíthetsz. A teljes kiadványt innen töltheted le!
Ha szeretnél többet megtudni a témáról, nézd meg az alábbi videót!
