Édes kavalkád, mely egyenesen Spanyolországba repít
A nyomtatott Humen Magazin májusi számában már olvashattatok Náray Tamás új, Viva España című süteményeskönyvéről, most pedig elhoztuk nektek két kedvenc receptünket.
Ha készültök Spanyolországba, akkor mindenképp készítsétek el a szuper csokoládétortát, aminek nagyszerűen áll a banános töltelék, vagy épp a diós szeletet, ami kicsit a hazai ízeket is idézi, és hangolódjatok velünk az útra! Ha pedig idén elmarad az utazás, tartsatok spanyol napot: válogassátok ki a kedvenc ételeiteket és italaitokat, a desszertekkel pedig varázsoljátok az asztalra a mediterrán ízek édes kavalkádját!
Kedvet kaptatok a süteményekhez? A könyvben további izgalmas recepteket találtok, hogy akár minden héten más finomsággal lephessétek meg magatokat. Fedezzétek fel ti is Tamás útmutatásával az Ibériai-félsziget legédesebb rejtelmeit!
Csokoládétorta banántöltelékkel
A spanyol Borbón szó a francia Bourbon megfelelője. Személy szerint imádom, amikor egy-egy elképesztően finom sütemény születését vagy elterjedését legendák övezik. Amália infánsnő állítólag rajongott ezért a tortáért, amelyet egy francia gyarmatról érkező spanyol cukrászmester készített neki egy ünnepi alkalomra.
A banán és a csokoládé párosítása önmagában is tökéletes, de bourbonvanília-krémmel megágyazni a gyümölcsnek, és arra azután chantilly krémet tornyozni, majd megszórni a tészta morzsává őrölt darabjaival nemcsak, hogy különleges, hanem páratlan ízvilágú desszertet teremt. Milyen csodás a rivális spanyol és a francia cukrászat egybeolvadása egy spanyol hercegnő udvarában, egy francia kolónián élt spanyol cukrász keze által!
Hozzávalók:
a tésztához:
4 tojás
180 g kristálycukor
200 g vaj
1 tasak sütőpor
60 g holland kakaópor
300 g búzaliszt
3-4 érett banán
az első krémhez:
2 tojássárgája
75 g kristálycukor
1 tasak vaníliás cukor
350 ml hideg tej
25 g kukoricakeményítő
110 g vaj
a második krémhez:
400 ml tejszín
50 g porcukor
1 tasak vaníliás cukor
1 tasak habfixáló
50 g reszelt étcsokoládé
A tésztához a tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd a szobahőmérsékletű vajat belekeverjük. A sütőporral és a kakaóval összekevert lisztet beleszitáljuk, összedolgozzuk. A masszát 20–22 cm átmérőjű kerek tortaformába simítjuk, és 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt megsütjük. Amikor kész, hűlni hagyjuk. Az első krémhez a tojássárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, majd 200 ml hideg tejet beleöntünk, a keményítőt beleszórjuk, és simára keverjük. A maradék tejet meglangyosítjuk, a tojásos keveréket belecsorgatjuk, és kevergetve besűrítjük.
Amikor egy kicsit kihűlt, a szobahőmérsékletű vajat beletesszük, habverővel habosra keverjük, majd hűtőben lehűtjük.
A második krémhez a tejszínt a porcukorral, a vaníliás cukorral és a habfixálóval kemény habbá verjük, majd a reszelt csokoládét beleforgatjuk, azután hűtőbe tesszük.
Amikor a tészta kihűlt, a közepét 3 cm mélyen kivájjuk úgy, hogy kb. 5 cm pereme maradjon, és a karikákra szeletelt banánt az üregben egyenletesen szétterítjük. A kivájt tésztát finomra morzsoljuk, és félretesszük.
A vaníliakrémet a banánra kanalazzuk, és hagyjuk, hogy a szabad részekbe is befolyjon. A csokoládés tejszínhabot félgömb formában ráhalmozzuk, és a tésztamorzsa kétharmadát a tetejére szórjuk. (A morzsa többi részére nem lesz szükség.)
A süteményt tálalás előtt 2-3 órát a hűtőben állni hagyjuk.
Diós szelet
Amikor először beleharaptam egy diós szeletbe, ne nevessetek ki, de rögtön a magyar lagzis sütemények jutottak róla eszembe. Diós, karamellás, vaníliakrémes, tojáshabos, a tetején ropogós, égetett cukros dióval. Ahogy Erzsi néni süti ma is faluhelyen a lakodalomra.
A sütemény tésztája nem ördöngösség, a krémek szinte adják magukat, tehát bárki akár gyakorlat nélkül is elkészítheti. Ráadásul kifejezetten laktató desszert, és a tapasztalatok szerint a férfiak nagy kedvence.
Ez a legjobb példa arra, hogy nem kell egy süteménynek túl bonyolultnak lennie ahhoz, hogy mennyeien finom legyen.
Hozzávalók:
a tésztához:
8 tojásfehérje
100 g kristálycukor
8 tojássárgája
80 g búzaliszt
1 tasak sütőpor
100 g darált dió
a karamellhez:
200 g kristálycukor
50 g vaj
a krémhez:
4 tojássárgája
150 g kristálycukor
1 tasak vaníliás cukor
700 ml hideg tej
40 g kukoricakeményítő
220 g vaj
a tetejére:
3 tojásfehérje
150 g kristálycukor
2 evőkanál citromlé
grillázs a díszítéshez:
80 g kristálycukor
80 g durvára tört dió
A tésztához a tojásfehérjét kemény habbá verjük, közben a cukrot fokozatosan hozzáadjuk. A tojássárgáját egyesével a habba forgatjuk. Másik tálba a lisztet a sütőporral összeszitáljuk, majd a diót belekeverjük, végül a tojásos habbal összedolgozzuk.
A masszát 40×30 cm-es sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, majd 180 °C-ra előmelegített sütőbe toljuk, és 25 perc alatt megsütjük. Amikor kivesszük, hűlni hagyjuk, és három egyenlő részre vágjuk.
A karamellhez a cukrot megolvasztjuk, karamellizáljuk, majd a vajat belekeverjük.
A krémhez a tojássárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. 400 ml hideg tejet beleöntünk, a keményítőt beleszórjuk, majd az egészet simára keverjük. A maradék tejet meglangyosítjuk, a tojásos keveréket belecsorgatjuk, és kevergetve besűrítjük.
Miután egy kicsit kihűlt, a szobahőmérsékletű vajat is beletesszük, habverővel habosra keverjük, majd hűtőben teljesen lehűtjük.
A tojásfehérjét a cukorral és a citromlével habüstben kemény habbá verjük, és vízgőz fölött néhány perc alatt kifőzzük. A grillázshoz a cukrot karamellizáljuk, a tört diót beleforgatjuk, majd laposra simítva hűlni hagyjuk. Amikor megszilárdult, kis darabokra törjük. A tortalapokat egyenként egy-egy réteg karamellel bevonjuk, majd a főzött krémmel megkenjük úgy, hogy a tetejére is jusson belőle. Azután a tojáshabot ráhalmozzuk, habkártyával elsimítjuk, és a grillázzsal megszórjuk. Tálalás előtt legalább 4 órára a hűtőbe tesszük.
Ez a cikk a Humen Magazin 2021/4. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!
Lancz Alexandra
“Sosem állítottam, hogy az élethez ne volna szükség szerencsére is”