CsakADanitÉrdekli – Sirimavo Bandaranaike, a világ első női miniszterelnöke
A cikk írásakor éppen egy szállodai szobában ültem, kajakómába zuhanva néztem az esős belgiumi időt az ablakomból és ebben az állapotomban próbáltam beleképzelni magam a szituációba, amit a világ első női miniszterelnöke érezhetett beiktatásán.
Hajdanán, amikor kevésbé voltam kiművelt a nemzetközi politika alapismereteiből, naivan meg voltam győződve róla, hogy ha nem is tudom ki a világ első női miniszterelnöke, de az biztos, hogy európai volt. Általános iskola alsó tagozatában aztán otthon elkezdtük megrendelni A Tudás Fája ismeretterjesztő magazint. Ennek a sokadik számában egy kedves, visszafogott, retikülös hölgy mosolygott vissza rám a fekete-fehér fényképről. Ő Sirimavo Bandaranaike, Sri Lanka és a világ első női miniszterelnöke.
Emlékszem, ahogy az alig nyolc-kilenc éves gyermeki tudatomban hidrogénbombaként robbant az információ, miszerint egy távoli, titokzatos, könnycsepp alakú ázsiai ország büszkélkedhet ezzel a címmel. Hogy lehetséges ez? Indira Gandhit, India első női miniszterelnökét is megelőzte. Úgy tűnik nem csak én, hanem az internet világa is nehezen emészti az információt, ha ugyanis beírjuk Bandaranaike nevét a Google-be, számos fényképről az indiai miniszterelnök tekint vissza ránk.
(Közkeletű tévedés egyébként, aminek helytelenségére én természetesen már nagyon fiatalon rájöttem, miszerint Indira Gandhi rokona Mahátma Gandhinak, a kontinensnyi ország függetlenségi mozgalma vezetőjének. Hát nem. Nevét férje, Feroze Gandhi után kapta, aki szintén nem rokona a spirituális vezetőnek. Édesapja viszont az a Dzsaváharlál Nehru, aki India első kormányfője volt és maradt is 17 éven át.)
Ha azonban kutatunk a miértek után, mint egy pofon olyan egyértelművé válik, hogy véletlenek ebben a történetben sincsenek. Sirimavo tudta mitől zörög a haraszt a második világháború utáni Dél-Ázsiában és Sri Lanka egyik legmenőbb családjába házasodott be. A Bandaranaike család ott olyan, mint az USA-ban a Kennedy, vagy nálunk hajdanán a Széchenyi lehetett. Szemléletes példa erre, hogy a főváros, Colombo nemzetközi repülőterének neve is Bandaranaike International Airport.
Cikkem főszereplőjének apósa, Sir Solomon Dias Abeywickrema Jayatilleke Senewiratna Rajakumaruna Kadukeralu Bandaranaike (nyugi, nem fejből írtam le) tekinthető dinasztiaalapítónak. A britek által gyarmatosított Ceylon kormányzójának tanácsadója és tolmácsa is volt egyben. Fia, Solomon West Ridgeway Dias Bandaranaike (a barátai gondolom csak S. W. R. D-nek becézték) pedig 1956-tól 1959-es meggyilkolásáig állt az ország élén. Az ő felesége volt Sirimavo. Első találkozásukat valahogy így képzelem el:
Az özvegy politikai pályafutása innentől kezdve ámulatosan (szívem szerint azt írnám, hogy bődületesen, de ezt a szót én hülye kapásból az első CsakADanitÉrdekli megírásakor ellőttem) ívelt felfelé. Rá egy évre választották meg az akkor még Ceylon néven futó ország miniszterelnökének. Függetlenül attól, hogy előtte ilyent nő még nem csinált, olyan rosszul nem végezhette a dolgát, hiszen kitöltött egy egész ciklust. 1965-ig maradt a helyén. 1970 és 1977 között ismét Sirimavo lett az ország miniszterelnöke, majd két évtizedes szünet után 1994-ben ismét visszatért és 2000-ig töltötte be a pozíciót. Összesen tehát 18 évig állt országa élén. Az már barátok közt is derekas időnek számít.
“Mrs. B.” sikeres politikai karrierje gyermekei gondolataiba termékeny magként hullottak. Két lánya közül Anura többek között turisztikai, oktatási és külügyminiszter is volt, Chandrika pedig talán még anyján is túltett. Volt Sri Lanka miniszterelnöke és köztársasági elnöke is, az abszolút csúcson viszont abban a fél évben állt 1994-ben, amikor a két pozíciót egyszerre foglalta el. Az ezt követő években így aztán az a pikáns helyzet is előfordulhatott, hogy míg az anyuka miniszterelnökként, addig lánya köztársasági elnökként ülhetett le odahaza a vasárnapi ebédnél.
A “pityergő özvegy” – ahogy ellenzéke a hatvanas évek legelején csúfolta – végül miniszterelnöki ciklusa legvégén, 2000 október tizedikén, az új választás napján hunyt el.
Utolsó szavazatát még volt ereje leadni.
Szerző: Waliduda Dániel