A Meseország mindenkié című mesekönyv készítői Malin Björk svéd baloldali politikus meghívására Brüsszelbe látogattak novemberben. Az Európai Parlamentben rendezett eseményen bemutatták a mesekönyv mind a 11 nyelvű változatát, a bemutatón részt vett Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld-baloldali képviselő, a magyar országjelentések szerzője is.
A Labrisz a brüsszeli útról és a könyvbemutatóról filmet készített, melyet az egyesület Facebook-oldalán lehet megtekinteni. A filmben a könyv készítői is megszólalnak, kiderül például, hogy volt olyan NER-nyomda, mely először csak akkor vállalata a könyv újranyomását, ha nem tüntetik fel a nevét a borítón, majd a következő újranyomást már nem is volt hajlandó megcsinálni. A magyar delegáció ellátogatott a hírhedt brüsszeli ereszhez, ahol elhangzott egy Trianon-vers.
Nem csak politikai szempontból fontos
Malin Björk a könyvbemutatón beszélt arról, hogy mennyire fontosnak tartja ezt a kiadványt a magyarországi LMBTI-ellenállás, szólásszabadság, emberi jogok szempontjából, ugyanakkor egyszerűen egy „lenyűgöző” könyvről van szó, amit ő is szívesen olvas a saját kislányának, hiszen most már svédül is elérhető.
Delbos-Corfield arra is kitért, hogy a Meseország mindenkié kötet olyasmit képvisel, amit a magyar kormány nem szeretne látni. A magyar kormány ugyanis engedelmes, semmire nem vágyó, álmodni nem merő embereket akar. Ez a könyv pedig arra inspirálja a gyerekeket, hogy lássák, hogy mások is lehetnek, és hogy gondolkodásra késztesse őket a felnőttekről, akik nem mindig támogatók. A képviselő ugyanakkor úgy véli, nem pusztán politikai okokból kell megvédeni ezt a könyvet, hanem azért is, mert egy értékes alkotás.
Rédai Dorottya genderkutató elmesélte a könyv kiadásának történetét, valamint a tavaly életbe lépett „gyermekvédelmi” törvényről azt mondta, az valójában nem a gyermekek szexuális bántalmazását hivatott megelőzni, hanem összemossa a homoszexualitást a pedofíliával és megtiltja többek között a szexuális felvilágosító, emberi jogi felvilágosító programokat is az oktatásban. A szerzők részéről szó esett arról is, hogy a könyv a klasszikus meséket úgy alakította át, hogy végre azok is hősök lehessenek, akik a fehér, patriarchális társadalomban hagyományosan nem ábrázolhatók annak.
A teljes videó megtekinthető itt:
