Békésen zajlott a budapesti tüntetés a letartóztatott lengyel aktivisták mellett
Tegnap este öt órától vette kezdetét Lengyelország budapesti nagykövetsége előtt az a szolidaritási tüntetés, amelyet az Amnesty International Magyarország és a Budapest Pride szervezett. A megmozdulás apropóját a lengyel LMBTQ aktivistákkal szembeni rendőri brutalitás és jogtalan fogvatartás adta, a szervezők követelték a jogtalanul letartóztatott 48 LMBTQ aktivista elengedését és az Európai Unió beavatkozását.
A tüntetés több beszéddel kezdődött. Felszólalt Peksa Kama (félig lengyel származású LMBTQ aktivista), Ewa Parówka (Magyarországon élő lengyel LMBTQ művész), Gyárfás Judit (keresztény LMBTQ aktivista) és Rémy Bonny (belga politológus, aki a magyar és lengyel LMBTQ-ellenes narratívákra szakosodott) is. A beszédek után a résztvevők köztéri performansszal hívták fel a figyelmet azokra az LMBTQ emberekre, akiket rendőri bántalmazás ért az elmúlt két napban, majd az útra rajzolták a lengyel LMBTQ aktivistáknak megfogalmazott angol és lengyel nyelvű üzeneteiket.
“Szolidárisak vagyunk a lengyel sorstársainkkal, hiszen nekünk is egy hasonlóan homofób és transzfób rezsim elnyomása alatt kell képviselnünk az LMBTQ emberek érdekeit, és mindent megtenni az alapvető jogaik és biztonságuk érvényesüléséért. Az Európai Uniónak most kell megmutatnia, mit jelent az Unió. Hogy az európai értékek valóban megvalósulnak-e, hogy képes-e a Európai Unió megvédeni a legkiszolgáltatottabb tagjait” – nyilatkozták a budapesti tüntetés szervezői.
„Ami most történik Lengyelországban, az radikálisan eszkalálódó, homofób erőszak. Féltjük a barátainkat, a családunkat, a közösségünk tagjait” -mondta Parówka a merce.hu beszámolója szerint, majd hozzátette: elegük van abból, hogy jobboldali politikusok úgy gondolják, hogy joguk van az életükről dönteni. Parówka szerint Magyarország és Lengyelország kéz a kézben jár a szélsőjobboldali radikalizáció útján, az LMBTQ közösség pedig a gyűlöletkeltő retorikájuk egyik legnagyobb áldozata.
Ewa Parówka után Gyárfás Judit, magyar LMBTQ teológus hallgató mondott beszédet, aki egy olyan nyilatkozatból olvasott el, amelyet több, keresztény társával állítottak össze. „Keresztényként, emberként felszólalok az erőszak és a méltatlan bánásmód ellen, ami LMBTQ társaimat és szövetségeseiket érte” -mondta. Gyárfás azt mondta, teológus hallgatóként muszáj megjegyeznie, hogy ő nem egy ideológia, hanem egy ember és ugyanúgy Isten teremténye, mint bárki más.
A következő felszólaló Peksa Kama lengyel és magyar származású, már visszavonult aktivista szólalt fel, aki a mostani események hatására, négy év után érezte úgy, hogy sajnos újra van mit mondania. Peksa a gyermekkoráról mesélt, az izgalmas utazásokról, amikor Zakopanéban meglátogatták a család lengyel agát – ahol biztonságban érezhette magát. A lengyel ág vallásossága miatt csak később mert nekik előbújni, ám támogató fülekre talált. „Szégyen, hogy a két jó barát idáig jutott”, mondta, utalva az ismert mondásra. Szerinte Magyarországon és Lengyelországban is ugyanaz a gyűlölettel teli kommunikációs narratíva a domináns.
A legutolsó beszédet Rémy Bonny mondta, aki a melegellenes ideológiák előretöréséről beszélt Európában. „Mind a 15 millió, EU-állampolgár LMBTQ ember magára marad?”, intézte kérdését Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felé. A politológus tolmácsolta az LMBTQ közösség kérését, miszerint tartsanak rendkívüli ülést a lengyel LMBTQ-emberek ügyében és tegyenek meg mindent azért, hogy a lengyel LMBTQ politikai foglyokat azonnal elengedjék, illetve lépjenek fel határozottan az LMBTQ ellen irányuló rendőri erőszak ellen Lengyelországban.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A tüntetés hátteréről: Augusztus 8-án történelmi jelentőségű LMBTQ tüntetés volt Varsóban. Sokan a lengyel Stonewallként emlegetik az elmúlt két napban kibontakozó eseményeket. Két hónap előzetes börtönbüntetést kapott ugyanis Margot Szutowicz, a szólásszabadságát szabadon gyakorló lengyel LMBTQ aktivista, és további 47 aktivistát vittek el a rendőrök, akik élőlánccal próbálták megakadályozni a jogszerűtlen letartóztatást.
Több száz LMBTQ ember gyűlt össze Lengyelország egyik legnagyobb LMBTQ szervezetének, a KPH-nak (Kampania Przeciw Homofobii, Kampány a Homofóbia Ellen) irodája előtt, akiknek órákig sikerült feltartóztatniuk a rendőröket, akik végül megbilincselve, hátracsavart kézzel egy jelöletlen rendőrautóba tuszkolták Margot. A helyszínen a rendőrség több alkalommal is szükségszerűtlen erőszakot alkalmazott a békés tüntetőkkel szemben, akár random módon szedtek ki embereket a tömegből, és ráncigálva, hátracsavart kézzel egy rendőrautóba tuszkolták őket, vagy éppen a földre nyomták őket, ami során több résztvevő is megsérült.
Margot a Stop Bzdurom (Elég a hülyeségből) LMBTQ szervezet aktivistája, aki pár nappal ezelőtt egy-egy fotó erejéig rózsaszín maszkot és szivárványzászlót rakott több köztéri szoborra. Az akcióval Andrzej Duda erőszakos homofób kampánya ellen tiltakoztak, aki az LMBTQ közösség elleni gátlástalan uszítással és bűnbakképzéssel nyerte meg a lengyel választásokat. A rendőrség “vallásgyalázásra” hivatkozva tartóztatta le a szólásszabadságágát szabadon gyakorló aktivistát.
Az eseményekre reagálva augusztus 9-én egy még nagyobb LMBTQ tüntetés volt Varsóban, ahol a rendőri erőszak és a szólásszabadság korlátozása ellen tüntettek. A lengyel választási kampány keretében Andrzej Duda az LMBTQ közösség elleni gyűlöletpropagandára épített, ahol olyan (a magyar kormánypárttól sem idegen) szándékos összemosásra és bűnbakképzésre épített, mint az LMBTQ emberek lepedofilozása és a kereszténység, illetve a családi értékek és az LMBTQ emberek ellentétként való feltüntetése. Az LMBTQ emberekkel szembeni dehumanizáló és gyűlöletbeszéddel operáló kampány lényege az volt, hogy az LMBTQ emberek alapvető jogait és biztonságát jelentő kérdéseket “LMBTQ ideológiaként” tematizálták, mintha ezek a kérdések nem érintenék százezrek emberi méltóságát és alapvető biztonságát. A kampány során több mint 100 város nyilvánította magát LMBT-mentes városnak, aminek következtében ezek a városok Európai Uniós források megvonására számíthatnak.
Fotók: Amnesty International Magyarország Facebook-oldala