Idén februárban Richard Grenellt nevezte ki Donald Trump az Egyesült Államok valamennyi hírszerző ügynökségét összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság élére. Ezzel az USA történetében először tölt be kormányzati vezető szerepet egy nyíltan meleg politikus.
Trump úgy jellemezte Grenellt, hogy „nagy tisztelet” övezi, és „rendkívül jól” képviseli az Egyesült Államokat. A korábban jobboldali trollként elhíresült Grenellről pedig az a hír is járja, hogy rendkívül hűséges Donald Trumphoz. Grenell régi célja, hogy felszámolják a homoszexualitás büntethetőségét szerte a világon. Új pozíciójában erre felhatalmazást is kapott az amerikai elnöktől.
A Trump-adminisztráció most Grenell javaslatára azt tervezi, a jövőben kevesebb hírszerzési információt osztanak meg azokkal az országokkal, ahol törvény tiltja a homoszexualitást. Grenell nem titkolt célja, hogy nyomással vegyék rá az érintett országokat a dekriminalizációra. Erről a The New York Times-nak adott interjújában beszélt:
“Nem adhatunk ki pusztán egy erkölcsi érvelést, és aztán várjuk a többiektől, hogy majd udvariasan reagálnak rá. Önmagában az, hogy kimondjuk valamiről, hogy nem helyes, egyszerűen nem mindig működik. A dekriminalizáció az alapvető emberi jogokért való küzdelem része.”
Grenell annyira komolyan veszi a diszkrimináció-ellenes küzdelmet, hogy a melegellenes törvények kapcsán tavaly elkezdte felvenni a kapcsolatot az amerikai és nemzetközi LMBTQ csoportokkal.
Az a nézőpont, hogy a nemzetközi emberi jogi helyzet javítása az amerikai biztonságpolitikát erősíti, eddig főleg a demokrata kormányok sajátja volt. A néhai meleg politikai aktivista, Harvey Milk unokaöccse, Stuart Milk szerint az ő alapítványukat is megkereste Grenell a globális dekriminalizációval kapcsolatban. Az ifjabb Milk nincs meggyőződve arról, hogy a Fehér Házban mindenki elkötelezett lenne a tervekkel kapcsolatban. Grenell viszont biztos a dolgában, és elmondása szerint az ügyet az elnök a teljes támogatásáról biztosította.
A világon jelenleg 69 országban büntethető a homoszexualitás, főleg a Közel-Keleten, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A listán azonban több olyan ország is szerepel, amely nem csupán az USA partnerének számít, de létfontosságúak számukra az amerikai hírszerzési információk. Ilyen ország például Egyiptom, Szaud-Arábia és Kenya is. A tervezett védelem nem pusztán a meleg férfiakra, hanem értelemszerűen a teljes LMBTQ közösségre kiterjedne.
“Ha egy olyan országban, amely az Egyesült Államok hírszerzési partnere, letartóztatnak egy nőt pusztán a neme miatt, akkor valamit feltétlenül tennünk kell. Az Egyesült Államok biztonsága erősödik, ha a partnereink tiszteletben tartják az emberi jogokat.”
Ez mindenképpen érdekes helyezetet teremtene itton is. A hazai transzellenes törvénytervezet 30 ezer magyar állampolgárt tenne ki annak a veszélynek, hogy extrém esetben a nemük miatt – okmányhamisítás gyanújával – letartóztathatják őket, ahogy ez már most is előfordul.
Grenell ugyanakkor jelenleg csupán ideiglenes vezető, kinevezése szeptemberig tart, így kérdés, mennyi ideje marad a tervei megvalósítására. Legalábbis jelenlegi állásában – Grenell neve ugyanis már a külügyminiszteri poszt kapcsán is felmerült.
