2022 szeptemberében az A38 hajó orrteraszán lezárult egy korszak. Budapest első, a maga nevében úttörőnek számító bulisorozata véget ért. A kizárólag minőségi elektronikus zenére fókuszáló, ezen belül is a house és a techno műfajok tökéletes elegyét képző OMOH bulik, nem csak itthon teremtettek szubkultúrát, de nemzetközileg is kiemelkedő sikereket értek el. Az alapítók felléptek Berlin jelenleg leghíresebb “stream-szobájban”, a HÖR-ben, valamint a Boiler Room-ban, és több alkalommal meghívást kaptak a német a WHOLE – United Queer Festivalra, valamint a Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrába és a Kolorádó fesztiválra is. Az OMOH megszűnésének okairól Menishut kérdeztük.
Három évvel ezelőtt készítettünk veled interjút, ekkor már Berlinben laktál és készültetek az első Whole fesztiválra, ami a Covid miatt elmaradt. Hogyan élted meg ezt a korszakot és milyen volt a visszatérés?
2018-ban költöztem Berlinbe. Furcsának hangozhat külföldről menedzselni egy hazai bulisorozatot, és sok szempontból az is volt, de más részről rengeteg pozitívumot is hozott ez a személyes váltás, ami a bulijaink előnyére vált. Rengeteg hatást tudtam így beépíteni az OMOH-n keresztül a budapesti meleg életbe, ami ennek a (Budapest-Berlin) kapcsolódásnak volt köszönhető. Ez egészen addig tök jól működött amíg a rendszeres bulijainknak és budapesti fellépéseimnek köszönhetően részese maradtam a pesti éjszakai életnek. Amikor pesten voltam, volt mindig időm személyesen is találkozni az éjszakát meghatározó szereplőkkel, tudtam mindig a legfrissebb pletykákat, rendszeresen találkoztam, együtt buliztam az OMOH vendégeivel. Ezt az egyensúlyi helyzetet törte meg sajnos a Covid… Nem tudom például hogy hol buliztak az emberek a lockdown alatt, voltak-e egyáltalán bulik… Nem voltam itt és emiatt egyszerűen megszűnt a kapcsolódásom Budapesttel és a közönségünkkel. A lockdown után nem éreztem már, hogy tudnám mire lenne szüksége az embereknek, hogy milyen irányba kellene tovább mennie az OMOH-nak.
Ekkor, illetve emiatt merült fel, hogy talán hülyeség, hogy én próbálom meg távolról szervezni ezt a dolgot és célszerű lenne kibővíteni a OMOH-t egy kollektívává, amivel Alexandr is egyetértett. Ez egy közel tíz fős csapat volt, némiképp porózus határokkal, de plusz mínusz: Zora, Yinna, Farkas Gergő, Gilbert, Kali, Legars, Klayman, Alexandr és én. Ezzel a felállással működtünk tovább egészen a megszűnésig.
Volt a kollektíva jellegnek köze a megszűnéshez? Valószínűleg sokakat meglepett, hogy befejeztétek az OMOH-t.
Nem, dehogy. Ez egy alapvetően jól működő, harmonikus közösség volt. Jó volt ezzel a csapattal együtt dolgozni és máshogy menedzselni a folyamatokat, mint eddig. Súlyozás nélkül kettő, illetve egész pontosan három dologra vezethető vissza az OMOH megszűnése. Az egyik, hogy nem csak Alexandr, de a kollektíva számos tagja is külföld felé vette az irányt. Volt, aki még csak tervezte, volt aki már el is költözött. Egy szóval ismét megfogyatkoztunk… Ez pedig szorosan összefügg a gyermekvédelminek hazudott homofób törvénnyel, ami sokunknál kiverte a biztosítékot és úgy éreztük, hogy ez tényleg az utolsó csepp a pohárban. A másik indok pedig hogy nem sikerült olyan helyszínt találni, akivel azt éreztük volna hogy kompromisszummentesen tudnánk együtt dolgozni. Számos klubbal sikeresen koopreáltunk a Covid után, és ezek közül némelyik személyes véleményem szerint talán a valaha legjobb OMOH volt, de valahogy mégis azt éreztük, hogy nem találtuk meg az otthonunkat. Fél-legalitásban üzemelés, utolsó pillanatos lemondások, csak nappali nyitvatartásra érvényes engedélyek, télen is fűtés nélküli raktárépületek, klubéleten nyerészkedő tulajdonosok miatt kitermelhetetlen bérleti díjak – ezek voltak a normák sajnos akkoriban. Azt éreztük, hogy bárhová is megyünk, mindenhol csak félmegoldások vannak és nem tudjuk azt a professzionalitást biztosítani a közönségnek, amit szerettünk volna. Szomorú kimondani, de a magyar politikai élet ebből a két irányból csúnyán alánk tett és ennek levét a mai napig issza nem csak a hazai LMBTQ+ közösség, de Budapest éjszakai kulturális élete is.
Mi történik most veled? Milyen az élet Berlinben? Jársz még Budapestre zenélni?
Nagyon nehéz volt az OMOH-t elengedni, talajvesztettnek éreztem magam, személyes értelemben is, de zeneileg, DJ-ként is. Nekem valahogy az egész DJ-zés szorosan összekapcsolódott az OMOH-val és az OMOH közönségével, és ez a “homebase” a mai napig nagyon hiányzik. Berlinben vannak fellépéseim, többé-kevésbé rendszeresen, de persze nem egyszerű érvényesülni a techno fővárosában A projekt, amely mostanában különösen lelkesít, az egy jó barátommal, Marc-kal (Lecken) 2-sluto-tryptamine néven alapított fél live B2B formációnk. A 2023-as Whole fesztivál nagyszínpadán kiemelt idősávban zenélhettünk, ami életem eddigi legnagyobb fellépése volt (közel 3000+ fő). Valami olyasmit játszunk, amit leginkább pszichedelikus technoként lehetne definiálni, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Mióta Berlinben vagyok foglalkoztat a kérdés, hogy szerveznék-e ott bulit, és ha igen akkor milyet, de egészen eddig sosem kristályosodott ki a válasz. Marc-kal viszont elhatároztuk hogy egy bulit is indítunk erre a hangzásra fókuszálva, mergeEmerge néven, aminek november 11-én lesz az első állomása. Egy pszichedelikus play party az elképzelés, szexi cuddle puddle, de úgy is fogalmazhatnék, hogy ezen a bulin megpróbáljuk az Ozora és a Whole fesztivál legjobb tulajdonságait ötvözni. (nevet)
Budapestre pedig a Dirty Cash meghívására október 14-én érkezem. Gyertek el ti is, jó lesz újra kapcsolódni a magyar közönséggel. Nagyon várom már!
Dirty Cash 005 /w: Menishu [OMOH] Facebook-eseménye
