Itthon

A magyar szülők fele tudja elfogadni az LMBTQ gyermekét

 

Hiánypótló felmérést végzett a Háttér Társaság az otthoni környezet biztonságáról az LMBTQI fiatalok körében. Ebből kiderül, hogy a 13 és 21 év közötti, több mint 900 megkérdezett LMBTQI fiatal mindössze 25 százaléka vállalja teljesen a szexuális irányultságát vagy nemi identitását a szülei felé. Ötven százalékuk azonban egyetlen szülőjének vagy gondviselőjének sem bújt még elő.

Ennek oka leggyakrabban az, hogy a gyerek nem érzi az otthoni környezetet elég biztonságosnak az előbújáshoz, és azt feltételezi, hogy a családja nem fogadná el, nem támogatná.

A félelmek sajnos nem eltúlzottak: a Medián 2019 szeptemberében a Magyar LMBT Szövetség megbízásából végzett reprezentatív közvéleménykutatása szerint a magyarok alig fele fogadná el gyermekét, ha kiderülne róla, hogy LMBTQI. A leszbikus, meleg, vagy biszexuális gyermekek esetén ez az arány 50 százalék, transznemű gyermekek esetén 48 százalék.

Bár csak a szülők 3 százaléka szakítaná meg teljesen a kapcsolatát gyermekével, de több mint 20 százalékuk próbálná meggyőzni gyermekét arról, hogy ez nem a “megfelelő út”. További 16 százalék (transzneműek esetén 19 százalék) küldené orvoshoz vagy pszichológushoz gyermekét, hogy “kigyógyítsák” a nem kívánatos szexuális irányultságából vagy nemi identitásából.

Ez az adat is azt mutatja, hogy a mai napig tartja magát az az elképzelés, hogy a melegség és a biszexualitás, valamint a transzneműség gyógyítható, megváltoztatható, és nem a személy egy természetes tulajdonsága, ami nem tudatos döntés vagy valamilyen fejlődési trauma eredménye. Bár a világ legtöbb országában a melegség “gyógyítását” ígérő ún. konverziós vagy reparatív terápiák egyre inkább visszaszorulóban vannak, Magyarországon épp az elmúlt években próbálják azokat népszerűsíteni a közmédia és kormánypárti politikusok hathatós közreműködésével.

Ahogyan a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQI Szekciója is állást foglalt a kérdésben, a reparatív terápia tudományosan megalapozatlan és káros. Világszerte számos mozgalom indult a reparatív terápiák ellen, Németországban májusban betiltották őket. Pár hete két közösségi média-óriás, az Instagram és a Facebook is bejelentette: nem engedélyezi az ilyen módszerek reklámozását, népszerűsítését a csatornáikon.

 

 

Az ENSZ szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést vizsgáló független szakértője júniusban mutatta be jelentését a homoszexualitás és a transzneműség “gyógyítását” ígérő konverziós terápiákról. A szakértő által prezentált kutatások szerint a konverziós terápiára kényszerítettek 80 százaléka 24 éves vagy fiatalabb, ezen fiatalok fele pedig 18 éven alatti.

A jelentés szerint az ilyen terápiák megalázók, embertelenek és kegyetlenek, és jelentős pszichológiai károkat okoznak az abban résztvevőknek. A független szakértő ezért a reparatív terápiák globális betiltását kérte. Felszólította az ENSZ tagállamait a konverziós terápiák egyértelmű, világos meghatározására; azok alkalmazásának és reklámozásának tilalmára; és a tilalmat megszegők szankcionálására. A jóvátételhez és a rehabilitációhoz való jog fontosságát is kiemelte a biztos, és hangsúlyozta a fiatalok fokozott veszélyeztetettségét.

Magyarországon az orvosokra, egészségügyi dolgozókra és pszichológusokra vonatkozó jogszabályok és etikai szabályzatok ugyan tiltják a tudományosan nem megalapozott terápiák alkalmazását, és előírják a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ugyanakkor az elmúlt években egyetlen vizsgálat sem indult reparatív terápiák nyújtása miatt, holott több eset is ismert. A Háttér Társaság ezért a közeljövőben valamennyi érintett szakmai szervezetet megkeresi, hogy egyértelműen határolódjanak el a reparatív terápiáktól, és etikai vizsgálatok révén lépjenek fel az azt végzőkkel szemben. Emellett olyan jogszabály-módosítást kezdeményeznek, amely betiltaná a reparatív terápiák alkalmazását kiskorúak esetén.

A tapasztalatok szerint sokszor a szülők és más családtagok azok, akik az ilyen káros terápiákon való részvételre bátorítják – vagy kényszerítik – családtagjaikat. Ezért a Háttér Társaság kiemelten fontosnak tartja, hogy a családi elfogadást minél inkább elősegítse. Az elfogadáshoz és a biztonságos családi környezet megteremtéséhez a hozzátartozóknak is szüksége van információkra, támogatásra, mások tapasztalatainak megismerésére. Az Egyesült Államokban már évtizedek óta kiépült hálózata van a szülő és hozzátartozó önsegítő csoportoknak (PFLAG), mintájukra nálunk 2018 óta működtet önsegítő csoportot az LMBTQI emberek szülei és hozzátartozói csoport és a Háttér Társaság. Ezek a találkozók havi rendszerességgel történnek, bárki csatlakozhat hozzájuk; szülők, testvérek mellett az érintettek is részt vesznek. A személyes találkozók mellett online, közösségi média felületeken is működik a közösség. A szülők tájékoztatása érdekében egy praktikus tanácsokat is tartalmazó kiadványt is közreadtak.

A havi találkozók mellett 2018 óta évente kétszer közösségi napot is tartanak. Ezekkel a tudatosságnövelés, az érzékenyítés, az információ átadás a cél, valamint alkalmat és teret biztosít a közösségépítésre. Ezeken az eseményeken találkozhatnak a szülők, gyerekek és támogatóik. A különféle szakemberek által vezetett workshopok alkalmat adnak a saját működés módjaink áttekintésére is, a szünetekben pedig lehetőségük van a résztvevőknek a kapcsolatfelvételre és a tapasztalat-megosztásra is.

A Háttér Társaság emellett jelenleg dolgozik egy szakembereknek szóló képzési program, és LMBTQI fiatalokat megcélzó okostelefonos alkalmazás kidolgozásán is, amelynek célja az önelfogadás segítése és az információhoz-jutás. A Sokszínűség és gyermekkor projekt az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság (2014-2020) programjának társfinanszírozásával valósul meg.

 

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb