A Fogyasztóvédelem szerint sérti a fogyasztók jogait és érdekeit az, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület a Meseország mindenkié című mesekönyvben nem tünteti fel, hogy a műben a „hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésminták” jelennek meg. Az egyesület ezért a Háttér Társasággal bírósághoz fordul a diszkriminatív döntés miatt.
A fogyasztóvédelmi hatóság szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat nem figyelmeztetni a vásárlókat arra, hogy a meseantalógiában a „hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésminták” jelennek meg. A fogyasztóvédelem továbbá azzal érvel, hogy a könyv képi világa nem utal arra, hogy tartalma a „mesék szokott tartalmán túlmutatna”, a meseszereplőket ábrázoló borító abba a hamis tévhitbe ringatja a leendő vevőt, hogy a Meseország mindenkié egy átlagos, szokványos mesekönyv. A „hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésminták” megjelenítéséről még a vásárlás előtt tájékoztatni kell a lehetséges vásárlókat, hiszen fennáll az a veszély, hogy ennek tudatában nem vették volna meg az antológiát. A fogyasztóvédelem állítása szerint a tájékoztatás hiányában sérültek a fogyasztók jogai és érdekei.
A két szervezet közös sajtóközleményükben kifejti, hogy a Meseország mindenkié a szakemberek által is elismert, rendkívül népszerű mesekönyv, amelyben a gyerekek az életkoruknak megfelelő formában találkozhatnak a társadalmi sokszínűség kérdéseivel. A mesekönyvben idősek, romák, szegénységben élők, örökbefogadott vagy bántalmazott gyerekek és hősies lányok mellett leszbikus, meleg vagy transznemű mesehősök is szerepelnek. A mesekönyv a szexualitás témájával egyáltalán nem foglalkozik, a leszbikus és meleg mesehősök éppen úgy jelennek meg benne, mint a hagyományos mesékben a heteroszexuális szereplők.
Ősszel már terjedelmes társadalmi vita zajlott a mesekönyvről. Dúró Dóra elhíresült könyvdarálása után a kötet a sikerlisták élére került, és pillanatok alatt elfogyott a boltokból. Kormánypárti politikusok azonban már akkor kifejezték nemtetszésüket a könyvvel kapcsolatban, s Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában egy bizonyos átléphetetlen vörös vonalat emlegetett. Nyolc civil szervezet a miniszterelnök gyűlöletkeltő szavai miatt az alapvető jogok biztosához is fordult (választ azonban nem kaptak). Pár nappal később Gulyás Gergely büntetőeljárással fenyegette meg azokat az oktatási intézményeket és fenntartóikat, amelyek elérhetővé teszik a Meseország mindenkié mesegyűjteményt, mivel az szerinte felveti a kiskorú veszélyeztetésének gyanúját.
A fogyasztóvédelem nem definiálta, mik azok a hagyományos nemi szerepek, amelyektől a meseantalógia eltérne. Határozatuk egy anonim, prekoncepciókon alapuló bejelentést vesz készpénznek, figyelmen kívül hagyva a pedagógiai és pszichológiai szakmai állásfoglalásokat. Az sem világos, hogy pontosan milyen kárt szenvednének az olvasók a “megfelelő” tájékoztatás hiányában. Egy olyan társadalomban, amelyben a nemi szerepek erősen változóban vannak, a “nem hagyományos nemi szerepek” megismertetése a gyerekekkel nem veszélyekkel jár, hanem felkészíti őket az életre. Emellett a kortárs irodalom, a gyermekirodalmat beleértve, rengeteg olyan karaktert vonultat fel, akik nem a hagyományos nemi szerepekben tűnnek fel.
Adódik a kérdés, hogy vajon ezeknek a könyveknek az árusításánál is felmerül-e a tisztességtelen kereskedelem gyanúja?
Arra kötelezni a kötetet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesületet, hogy a könyvön tüntesse fel a mesék “hagyományostól eltérő” voltát, a társadalmi sokszínűséget bemutató művek megbélyegzése. Magyarország Alaptörvénye tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A „hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésminta” megjelenítésének korlátozása vagy annak megkísérlése az Alaptörvényben leírt „egyéb helyzet” szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik.
A fogyasztóvédelem Alaptörvény-ellenes határozatát ezért a két szervezet nem fogja szó nélkül hagyni. A Háttér Társaság a határozatot támadó közigazgatási perben jogi képviseletet nyújt a Labrisznak. Azt várják, hogy a bíróság is kimondja: diszkriminatív és Alaptörvény-ellenes a marginalizált csoportokat bemutató művek megbélyegzése.
Nem ez az első alkalom, hogy a fogyasztóvédelem diszkriminatív határozatot hoz. 2019-ben a “gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének károsítására” hivatkozva félmillió forint bírságot szabtak ki a Coca-Colára azonos nemű párokat ábrázoló “Love is Love” plakátjai miatt.
