Ghánai LMBTQ-csoportok úgy döntöttek, összefognak és beperlik kormányukat, miután a ghánai rendőrség tavaly 21 queer aktivistát tartóztatott le és embertelenül megkínoztak őket.
A döntés előzménye, hogy 2021. május 20-án a rendőrség rajtaütött egy interszexuális jogokkal foglalkozó emberi jogi workshopob Ho városában. A jelenlévő 21 embert, akik HO21 néven váltak ismertté, a rendőrség „törvénytelen gyülekezés” vádjával letartóztatta.
Ezután közel egy hónapig voltak őrizetben. Többször megtagadták tőlük az óvadék letételét, a hatóságok és a többi fogvatartott rendszeresen megalázta és bántalmazta őket vélt és valós szexuális orientációjuk és nemi identitásuk miatt.
Egy évvel később, idén június 14-én két külön keresetet nyújtottak be a ghánai legfelsőbb bíróságon a ghánai országos rendőrfőkapitány és a ghánai főügyész ellen a felperesek emberi jogainak megsértése miatt – írja a Mamba Online.
A Human Rights Watch (HRW) jelentése leírta, milyen szörnyű körülményekkel és erőszakkal kellett szembenézniük a HO21-nek. Az egyik interszexuális tagot állítása szerint „meztelenre vetkőztették és megkínozták a rendőrségi őrizetben„.
Hozzátette, hogy a tisztviselők „erőszakkal megvizsgálták a nemi szerveit, betuszkolták egy férfi cellába, ragaszkodtak hozzá, hogy nem nő, és arra bátorították a férfi foglyokat, hogy erőszakolják meg„. Két férfi rab megakadályozta, hogy a többiek bántalmazzák a nőt.
2021 augusztusában a tagok ellen indított eljárást bizonyítékok hiányában ejtették, de a kár ekkorra már megtörtént. A HO21 legtöbb tagja az esetet követően a barátaik és a családjuk előtt coming outolt.
A HRW jelentésében egy másik fogvatartott azt mondta: „Az életem soha többé nem lett olyan, mint régen, még most sem. Mivel bujkálok, a családom szemében más lettem. Még néhány barátom is, akiket ismertem, amikor még otthon voltam, mind megváltoztak velem szemben. A sértegetések, amiket kaptam, a férjem elhanyagolt, még a szüleim is. Nem könnyű nekem…. Egyáltalán nem könnyű.”
Az első pert három HO21-es fogvatartott nevében indították, akik azt akarják, hogy a kormány feleljen a gyülekezési szabadságuk megsértéséért, diszkriminációért, jogellenes letartóztatásért és fogva tartásért, valamint a rosszhiszemű büntetőeljárásért.
Keresetükben az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának 275. számú határozatára kívánnak hivatkozni, amely „súlyos aggodalmát fejezi ki a személyek valós vagy vélt szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt növekvő erőszak és más emberi jogi jogsértések – beleértve a gyilkosságot, a nemi erőszakot és a bántalmazást – miatt„.
A Bizottság ezt 2014-ben fogadta el és felszólította az afrikai országokat, hogy foglalkozzanak az LMBTQ-közösséggel szembei erőszakkal és előítéletekkel, de sokan nem hallgattak rá. A második per az interszexuális nő nevében zajlik, akit interszexuális identitása miatt zaklattak és bántalmaztak. A nő később kénytelen volt elmenekülni az országból.
Az aktivistákat a Queer Ghana Education Fund (QuGEF)/Coalition For SupportGH, valamint más LMBTQ-csoportok és az Initiative for Strategic Litigation in Africa (ISLA) támogatja.
Keresztény csoportok a szivárványzászló “visszaszerzése” mellett döntöttek Ghánában
