A dél-koreai diszkrimináció-ellenes törvény minden állampolgár, így az LMBTQ közösség tagjainak is jogi védelmet biztosítana. A benyújtó balközép Igazság Párt törvényjavaslatának elfogadásához azonban szükség lenne a kormányzó Demokratikus Összefogás Pártjának támogatása is.
Csakhogy Mun Dzsein, a kormánypárt egykori vezetője, az ország jelenlegi elnöke látványosan nem foglal állást a kérdésben. Ezt pedig már csak azért is a szemére vetik, mert a hetvenes években a Pak Csong Hi elnök rezsimje elleni tiltakozásokat szervezte, és az évtizedes jobboldali katonai diktatúra ellen küzdő emberi jogi ügyvédként vált ismertté.
Június 30-án már az ország emberi jogi bizottságának az elnök által kinevezett vezetője is Mun megszólalását sürgette. Cshö Jonghe szöuli sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy nem lehet tovább halasztani a döntést:
„Diszkrimináció-ellenes törvény az OEDC országok szinte összes tagállamában létezik már, kivéve Dél-Koreát és Japánt. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjaként Dél-Koreának meg kell felelnie a nemzetközi közösségben elfogadott alapelveknek.”
Az ország lakosságának egyébként elsöprő, 89 százalékos többsége támogatja a törvényjavaslatot. Azonban az országban befolyással bíró protestáns kisegyházak vehemensen ellenzik, mert az kiterjedne az LMBTQ közösség tagjaira is.
„A diszkrimináció-ellenes törvény bűnözőként bélyegezné meg azokat, akik nyíltan beszélnek a Biblia tanításáról. Megbüntetnék a keresztényeket, amiért felemelnék a hangjukat olyan kérdésekben, mint az azonos neműek házassága, vagy hogy gyereket fogadjanak örökbe”
– nyilatkozta az emberi jogi bizottság épülete előtt megjelent tucatnyi tüntető egyike a The Korean Herald tudósítójának. Márpedig a kereszténységnek nagyon erős a hatása. A távol-keleti ország lakóinak ugyan több mint fele nem tagja egyik egyháznak, vallásnak sem, de a protestáns egyházaknak (20 százalék) és a katolikus közösségnek (8 százalék) a létszámarányukat jóval meghaladó mértékben van befolyása az ország politikájára.
Így nem meglepő, hogy Mun Dzsein még Cshö Jonghe felszólítására sem volt hajlandó beszélni a törvényjavaslatról. Az ugyanakkor nem világos, az elnök hol áll a kérdésben. Amikor 2012-ben képviselőként indult a parlamenti választásokon, akkor egy diszkrimináció-ellenes törvénnyel kampányolt. Öt évvel később, amikor megnyerte az elnökválasztást, akkor azt nyilatkozta, hogy ellenzi a diszkriminációt, de a homoszexualitást is. Tavaly pedig megismételte, hogy nem érheti megkülönböztetés a szexuális kisebbségek tagjait.
Csakhogy most mindenki meglepetésére éppen a koreai keresztény egyházakat összefogó szervezet nyilatkozta azt, hogy ők támogatják a diszkrimináció elleni törvény bevezetését. Így egyelőre nem világos, hogy akkor mind az elnök, mind a kormány miért burkolózott hallgatásba.
Az országban épp a közelmúltban kezdődött az LMBTQ közösség elleni hadjárat, amikor a koronavírus-járványt követő óvatos nyitás során épp egy melegbár vendégétől indult el egy újabb fertőzés. Ekkor felerősödtek a homofób hangok, és a melegek levadászását és előbújtatását ígérték a közösségi média felhasználói.
Pride felvonulást megtámadó, erőszakos hívők ellen emeltek vádat Dél-Koreában
