USA: az Apple vezérigazgatója is felszólalt az új melegellenes törvények kapcsán
Az USA egyre több államában vannak arra irányuló törekvések, hogy a vallásszabadság megerősítése címén melegellenes határozatokat iktassanak törvénybe. Tim Cook szerint nagyon veszélyes folyamat megy végbe hazájában.
A Vallásszabadság visszaállításáról szóló törvény (Religious Freedom Restoration Act) többek között azt tartalmazza, hogy a vállalkozások vallási okokra hivatkozva elutasíthatják meleg vásárlóik kiszolgálását. A törvényt egyébként még 1993-ban hozták, és eredetileg valóban a szabad vallásgyakorlás védelmezésére irányult.
Most azonban Mike Pence kormányzó áldatlan munkálkodásának következtében Indiana is azon államok sorába került, ahol ezt a törvényt sokkal inkább a fent említett diszkrimináció céljából alkalmazzák. A határozat jelenleg 19 államban van érvényben, és további 13 tervezi bevezetni.
Tim Cook, az Apple nyíltan meleg vezérigazgtója – akiről nemrég jótékonykodása kapcsán írtunk – kötelességének érezte felszólalni az ügyben, miután ő maga is vallásos családban, egy déli államban nőtt fel. A Washington Post-nak írt cikkében a következőket írta: „Ez most nem a politikáról vagy a vallásról szól, hanem arról, hogyan bánunk az embertársainkkal. A diszkriminációval való szembeszállás bátorságot kíván. Amikor ennyi ember élete és méltósága forog kockán, mindannyiunknak össze kell szednie a bátorságát.” Hozzátette, hogy a további készülő törvényjavaslatok éppen ellentétesek az Egyesült Államok alapértékeivel, és hogy több évtizednyi egyenlőségi törekvést áshatnak alá velük.
Mike Pence eképpen védte meg döntését: „Nem diszkriminációról van szó, hanem arról, hogy felbátorítsuk az embereket a kormánnyal való szembeszállásra, amikor az meghaladja a hatáskörét.” Ha Pence valóban az állam lakosainak érdekében kívánt volna cselekedni, akkor minden bizonnyal figyelembe vette volna azt a többezres tüntetést is, amit a törvény bevezetése után tartottak a helyi kapitólium épülete előtt. Indianában a szexuális orientáció egyébként nem esik az alapvető emberi jogok védelme alá, és a kormányzó azt nyilatkozta, nem is kíván ezen változtatni.