A homoszexualitást Afrika legtöbb államában törvény bünteti, sőt, akár életével is fizethet, akiről kiderül, hogy az azonos neműekhez vonzódik. Ezt erősítette meg a magazinunknak adott interjúban Bandy Kiki, Kamerun legolvasottabb bloggere és Tom, ugandai melegaktivista is.
Mindezek tudatában különösen nagy tiszteletet érdemelnek azok, akik hazájukban pride szervezésével próbálkoznak – ha olykor sikertelenül is. De erre tesznek most kísérletet Szváziföldön is, az ország történetében először.
Szváziföld Magyarország területének egyötödét kitevő ország Délkelet-Afrikában. A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”.
Az állam egyetlen LMBT-szervezete, amely a sokat mondó Remény Sziklája (The Rock of Hope) névre hallgat kérvényt nyújtott be a főváros, Mbabane önkormányzatához. E dokumentumban kérik a pride felvonulás engedélyezését.
A dél-afrikai törpeállamban azonban még mindig a brit gyarmati időkből megmaradt szodómia ellenes törvények vannak érvényben, amelynek következtében akár börtönbüntetéssel is sújtható, akiről kiderül, hogy homoszexuális tevékenységet folytat. Emellett a társadalomban jelen lévő homofóbia is erős, három évvel ezelőtt ennek lett áldozata egy 26 éves fiatal lány.
Az LMBT-közösséggel szembeni gyűlöletet csak fokozza az ország vezetőinek kommunikációja. III. Mswati király szerint a meleg és leszbikus párok sátániak, Barnabas Sibusiso Dlamini miniszterelnök pedig betegnek és abnormálisnak tart minden homoszexuálist.
A Remény Sziklája szóvivője, Melusi Simelane bízik benne, hogy a Szváziföld Pride megszervezése segít láthatóvá és ezáltal elfogadottabbá tenni az LMBTQ-embereket, valamint új kapcsolatokat, barátságokat, szövetségeket teremt a közösségen belül.
A szervezőknek június elejéig, a rendezvény tervezett időpontjáig számos akadályt kell még leküzdeniük: helyszínt találni, megteremteni az anyagi feltételeket és jó lenne néhány helyi vállalkozást is az ügy mellé állítani. Arról nem is beszélve, hogy meg kell győzni az embereket az esemény biztonságáról. „A miniszterelnökünk szerint Szváziföldön nincsenek LMBTQ-emberek. Most itt a lehetőség, hogy megmutassuk magunkat és azt mondjuk: Te mégis miről beszélsz? Itt vagyunk!„