A teheráni önkormányzat azt kéri a transznemű emberektől, hogy kerüljék el a város népszerű negyedeit – írja a RadioLiberty helyi forrásokra hivatkozva.
Alireza Nadali, a városi tanács szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy azt szeretnék, ha a transznemű emberek nem mutatkoznának Teherán forgalmas pontjain. Ide tartoznak a népszerű kulturális negyedek és a nyilvános gyűlésekre, tüntetésekre használt terek is. Ehelyett inkább a kevésbé frekventált helyeken találkozzanak.
„Nem söpörjük a kérdést a szőnyeg alá. Kell, hogy legyen számukra befogadó hely, csak nem ezen a forgalmas területen” – mondta Nadali.
Az iráni LMBTQ-közösség legtöbb tagja kénytelen elrejteni szexuális irányultságát, és gyakran kettős életet élnek, mert félnek a keményvonalas vezetés üldözésétől és a társadalomtól, amely betegnek tekinti őket. 2022-ben két aktivistát halálra is ítéltek, majd egyiküket szabadlábra helyezték.
Nadali szerint a transznemű emberek „különleges fizikai és pszichológiai állapotban vannak”, mely jól mutatja az LMBTQ közösség helyzetét Iránban.
A megjegyzések kevesebb mint két hónappal azután hangzottak el, hogy egy apa beismerte, hogy megölte 17 éves fiát annak „nőies” viselkedése és sminkje miatt. Az apa hozzátette, hogy nyilvánosan megszégyenítve érezte magát, és azt állította, hogy „mindenki ujjal mutogatott ránk”.
A szexuális kisebbségek elleni erőszak a családtagok részéről nem ritka az iszlám köztársaságban, ahol a magas rangú tisztviselők gyakran lekicsinylő kifejezésekkel, például a „nem ember” vagy „beteg” szavakkal illetik őket, ezzel is tovább szítva a homofóbiát.
Egy 2020-as felmérés szerint az iráni LMBTQ közösség tagjainak 62%-a tapasztalt erőszakot a közvetlen családjától; 30%-ukat szexuálisan bántalmazták, 77%-uk ellen pedig fizikai erőszakot követtek el.
Ellentmondásos a transznemű emberek helyzete az országban
Iránban az azonos nemű emberek közötti szexuális kapcsolatot büntetik, többek között testi fenyítéssel és akár halállal is. A transzneműekkel szembeni hivatalos álláspont azonban ellentmondásokkal teli.
A hatóságok jogi mechanizmusokat biztosítanak a tranzícióhoz, ugyanakkor korlátozzák a transzneműek láthatóságát és jogait a közéletben. Ráadásul a vallás tekintetében sincs egyértelmű hozzáállás a transznemű emberekhez – egyes vallási vezetők fatvákat hoznak a nemi megerősítő műtétek ellen, míg mások szerint nem tiltott az iszlámban.
Irán az egyetlen iszlám vallású állam, ahol a nemi megerősítő műtét legális.
