Hercsel Adél a HVG cikkében alaposan feltárta az átnevelő mozgalmak történelmét és hogy miért is alakult ki az abszurd gondolat, hogy a melegség gyógyítható. És persze hogy hol tartunk most a témát illetően.
Az átnevelő elmélet azzal pedig végképp nem számol, hogy van annyira bonyolult lény az ember, hogy mind szexuális orientációja, mind nemi identitása változhat az idők során. Illetve a szerelem nem mindig ismeri a nemeket, és nincs tekintettel a homofóbok beszűkült világlátására.
Írja Hercsel Adél, korábbi szerzőnk cikkében, melyből részletesen ismerhetjük meg azokat a szereplőket, akik megteremtették és máig éltetik a gondolatot, miszerint az átnevelő terápiákra szükség van és hatásosak, de megtudhatjuk azt is, hogy a tudomány milyen szinten utasítja el az ideát.
Alt-right és post-truth ide vagy oda, aki a homoszexualitást innentől bármiféle kórságnak, lelki ferdülésnek vagy perverziónak nevezi, az egész egyszerűen hazudik, és szélmalomharcot vív az egzakt tudomány, az igazság és a józan ész ellen. Valószínűleg ezzel tisztában vannak mindazok, akik továbbra is a homoszexualitás betegség-narratívája mellett kardoskodnak, mert nyilvánvalóan valamilyen jól megfontolt érdekük fűződik ehhez.
Hercsel a cikkéből jól kisejlik, hogy nem a homoszexuálisoknak kell változnia, hanem a társadalomnak.
Adjuk meg a változás lehetőségét annak, aki melegként ezt kéri? Lehet, de minek. A homoszexualitás nem az a kategória, amit a Top-Shopban vagy a vasárnap délutáni szívküldiben rendel az ember. Nemhiába ezerszer, minden oldalról bizonyított tény és emberi tapasztalat, hogy a szenvedést alapvetően nem a homoszexualitás okozza, hanem a többségi társadalom elutasítása. A diszkrimináció. A felesleges megbélyegzés. Az intolerancia. Magyarul hazugság bárkit is azzal kábítani, hogy majd kigyógyul a saját másságából.
A cikket itt tudjátok elolvasni:
Adéllal készült interjúinkat köteteiről itt tudjátok elolvasni:
