Amikor ezeket a sorokat írom, éppen csodálatosan hullik odakint a hó (egyesek szerint borzalmas az idő), és még jócskán benne vagyunk a télben, de nagyon reménykedünk, hogy lassan eljön azért a tavasz. Ez utóbbi évszak pedig a megújulás ideje, és nem árt, ha az ember néha a könyvespolcát is felfrissíti néhány új kötettel. Az alábbiakban négy külföldi és egy magyar könyvet szeretnék nektek ajánlani, amik mind mostanában jelennek meg.
Kelly O’Connor McNees: Undiscovered Country. A Novel Inspired by the Lives of Eleanor Roosevelt and Lorena Hickok
Amikor a New York-i újságírónőt, Lorena „Hick” Hickok-ot azzal bízzák meg, hogy tudósítson Franklin Delano Roosevelt elnöki kampányáról – és egyben a feleségéről, Eleanorról is készítsen esszét –, egy csapásra megváltozik addigi élete, amit addig a sztorik hajhászása és az alkoholgőzös éjszakák határoztak meg. Miközben New Yorktól Washingtonon át Nyugat-Virginiáig veti a sors hőseinket, a first lady és a zsurnaliszta titkos viszonyba kezd, ám közben azon is sokat elmélkednek, vajon a New Deal milyen áron lendítheti fel az amerikai gazdaságot. Az igaz történet alapján íródott regényben keveredik fikció és valóság; McNees regénye azonban hűen adja vissza szenvedélyes viszonyuk hangulatát és Hick gyöngéd, de erős hangját, amelyet abból a 3000 levélből is megismerhetünk, amelyeket a két nő váltott egymással 30 éven át.
Stanley Stellar: Into the Light: Photographs of the NYC Gay Pride Day from the 70s till today
Stanley Stellar brooklyni születésű fotográfus fantasztikus albuma a ’70-es évektől napjainkig dolgozza fel fényképek sokaságán keresztül a New York-i pride-ok történetét. Stellar Robert Mapplethorpe kortársa volt, és ahogy New York városa sosem alszik, szemmel láthatóan az ő kamerája sem pihent sokat az elmúlt négy évtizedben. A képek nemcsak abból a szempontból rendkívül értékesek, hogy megörökítik az elmúlt évtizedek pride-jainak résztvevőit, hanem az is kiviláglik belőlük, hogy milyen hatással volt az LMBT-jogi mozgalom a társadalomra a hedonista ’70-es, az AIDS-krízissel terhelt ’80-as és a csillogó műanyag ’90-es években, egészen napjainkig ívelve.
Lexie Bean (szerk.): Written on the Body. Letters from Trans and Non-Binary Survivors of Sexual Assault and Domestic Violence
Március 31-e a Transznemű Láthatóság Napja, ezért nem maradhat ki a válogatásból egy olyan kötet sem, ami az LMBTQ közösség T (és Q) betűs részével foglalkozik. Habár a kötet címével a 20. század egyik legszebben megírt erotikus regényére, Jeannette Winterson művére utal, a benne publikált leveleknek semmi köze se az erotikához, se a romantikához: olyan transznemű és nemüket tekintve nem-bináris emberek írták őket, akik családon belüli erőszak és/vagy szexuális zaklatás áldozatai lettek. Az egyes testrészeknek címzett levelek sora reményt és kiutat jelenthet mindazoknak, akik nehezen lelnek biztonságra az otthonukban, vagy épp a saját testükben. De azoknak is szól, akik a testük és a környezetük „újraformálásával” új erőket szabadítottak fel magukban.
Moshe Sakal: The Diamond Setter
Az igaz történeten alapuló regény a 2010-es évek Izraeljében játszódik. Főhősünk egy egyszerű Tel Aviv-i ékszerkészítő, akinek egyszercsak belecsöppen az életébe Fareed, az illegális bevándorló. Fareed Damaszkuszból Jaffába tart, ahol családja gyökereit akarja felkutatni, és egyben szeretne visszajuttatni egy Sabakh nevű híres kék gyémántot jogos tulajdonosának. Fareedot gyorsan beszippantja a Tel Aviv-i meleg közösség, ráadásul egyszerre szeret bele a könyv narrátorába, illetve annak barátjába, egy izraeli katonába is – nekik meséli el családja történetét, amely az 1930-as években indul egy tiltott szerelemmel, és amelynek részeként Fareed és az ékszerkészítő élete összekapcsolódik. Moshe Sakal regénye az Izrael megalapítása előtti időbe repíti vissza az olvasót, amikor az újonnan létrehozott állam még nem szabdalta szét a régiót.
Takács Judit: Meleg század – Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez
E kötet a 20. századra fókuszál, amit a homoszexualitással kapcsolatos magyar nyelvi fejlemények szempontjából nevezhetünk akár meleg századnak is, tekintettel arra, hogy a meleg szó különböző – az 1900-as évek első évtizedében feltűnő, akkoriban még kifejezetten nőkre utaló, majd az 1990-es évekre átpolitizálódó – jelentésváltozatai szinte keretbe foglalták a vizsgált időszakot. A nyelvi fejleményeken túl a kötet részletesen tárgyalja a homoszexualitás strukturális stigmájának jogintézményekben tükröződő működését, az ezeket részben visszatükröző, részben megerősítő médiareprezentációk vizsgálatával, valamint az érintettek beszámolói alapján.
