Hát ennek az évnek is a végére értünk! 2014-ben a filmes világ sem tétlenkedett: születtek jobbnál jobb és rosszabbnál rosszabb meleg filmek és sorozatok egyaránt. Így az év utolsó napján szeretnénk egy kis összefoglalóval szolgálni, hogy mit is láthattunk, ha elmentünk a moziba vagy leültünk a tévé elé.
MAGYAR FILM(ek)
2006 (Férfiakt) és 2013 (Coming Out) után idén újra az az örvendetes esemény történt, hogy magyar meleg témájú film került a mozikba. Méghozzá nem is akármilyen.
VIHARSAROK – A közönség és a szakma is szerette Császi Ádám magyar pusztában játszódó szerelmi háromszögét. Az alkotók igyekeztek valódi karaktereket helyezni valódi környezetbe, érzékeny drámát alakítani a konfliktusoktól terhes alapszituációból. Még ha nem is sikerült minden sztereotípiát elkerülniük, érdekes és gyönyörűen fényképezett filmet láthattunk márciusban, amit több nemzetközi fesztivál is beválogatott a versenyszekcióba. Mindenképpen érdemes adni a filmnek egy esélyt, ha éppen sikerül elcsípni valahol. Sajnos egyelőre nem lehet tudni, mikor jelenik meg DVD-n itthon. Már ha megjelenik… (A filmmel bővebben márciusi és áprilisi számunkban foglalkoztunk.)
+1: SWING – Jelenleg is látható a mozikban Fazekas Csaba zenés-táncos mulatsága, amit Kulka János parádés travijának, Alinak köszönhetően muszáj megemlítenünk. Sokan mondták, hogy a film lehet bármilyen jó, igazából Törőcsik Mari és Kulka alakítása miatt fogunk rá emlékezni. (Ajánló a decemberi számunkban.)
MOZIBAN LÁTTUK
A filmforgalmazók nem szoktak elhalmozni minket meleg témájú filmekkel, de időnként azért csak feltűnik egy-egy alkotás a művészmozik kínálatában, esetleg valamelyik filmfesztiválon. Így 2014-ben azoknak sem lehetett okuk panaszra, akik szeretik klasszikus módon élvezni a filmeket – a moziban, közösségi élményként. Azt azért meg kell jegyezni, hogy az idei kínálatban a negatív hangvétel és a sötét tónusok domináltak. Az év második felében kaptunk egy kis vidámságot is a biztonság kedvéért.
MIELŐTT MEGHALTAM – Igaz, hogy a Dallas Buyers Club eredetileg 2013-as film, de a hazai mozikba csak idén márciusban került. Pazar színészi alakításokkal teletűzdelt, tipikus amerikai (pontosabban texasi – csak hogy hűek maradjunk Matthew McConaughey enyhén rusztikus temperamentumához) környezetben játszódó AIDS-film, amely a betegség történetének kevéssé ismert oldalát mutatja be a nézőknek. Nem kimondottan meleg film, de a transzszexuális Rayont félelmetes precizitással alakító Jared Leto-nak meghozta az Oscart. (Bővebben márciusi számunkban.)
IDEGEN A TÓNÁL – Erre a filmre első ránézésre nem mondhatja senki, hogy nem igazi meleg film. A tóparton nudizó és egymásnak örömet szerző férfiak kendőzetlen himbi-limbivel és erősen korhatáros szexjelenetekkel sokkolták/vonzották a gyanútlan mozinézőket. Végül kiderül, hogy ez a film nem az a film, amit kellemes időtöltés címszóval néz meg az ember. Gyilkosság, posvány és mocsok, lelki nyomor – és máris más szájízzel áll fel a néző a film végén. Persze ha előre tudjuk, hogy mire számítsunk és pont a naturalista kritikai hangvétel miatt nézzük meg a filmet, akkor nem érhet minket meglepetés. (Ajánlónk márciusból.)
TOM A FARMON – A Titanic Filmfesztivál azért is szuper, mert olyan filmeket is megnézhetünk, amiket itthon – általában érthető okokból – senki nem akarna forgalmazni. Ilyen például a kanadai csodagyerek, Xavier Dolan legutóbbi filmje. Szintén nem a madárcsicsergés és a nyíló virágok dominálnak Tom hányattatott történetében, akit elhalálozott szeretőjének szadista bátyja szekíroz másfél órán keresztül. Kanada Dolan filmjét nevezte az Oscarra, de a végső ötbe nem kerültek be (ahogy a magyar Fehér isten is kiesett az utolsó körben). A piszkosul fiatal (25 éves és jelenleg hatodik filmjét forgató) rendező korábbi filmjeit is ajánlom mindenkinek, aki szereti a kicsit provokatív és egyedi hangvételű történeteket.
YVES SAINT LAURENT – A divatlegenda életével idén két film is foglalkozott, amelyek közül (az általános vélekedés szerint a rosszabb) Jalil Lespert-féle biopic sunnyogott pár hétig a hazai művészmozikban. Ez a történet sem éppen a határtalan boldogság pozitív tükre, de legalább felüdülhettünk kicsit az 50-60-as évek divatvilágában kalandozva. Divatbolondoknak kötelező darab.
+1: BÜSZKESÉG ÉS BÁNYÁSZÉLET – Kicsit csalunk, mivel a Pride-ot csak január elsejétől vetítik majd a mozik. A Humen Mozi Vasárnap keretében, premier előtt már láthattátok, ahogyan a londoni melegek és a walesi bányászok egymásra találnak. Remélem, hogy 2015 olyan lesz, amilyen ez a film: kedves, bohó és optimista. És azt is remélem, hogy a filmes palettán is helyet kapnak majd az ehhez hasonló, életet ünneplő alkotások. (Decemberi számunkban szenteltünk egy hosszabb cikket a filmnek.)
FESZTIVÁLKEDVENCEK
Habár idén is bőven 50 fölött volt azoknak a filmeknek a száma, amelyek így vagy úgy témába vágnak, nem mindegyik éri meg, hogy szót vesztegessünk rá. Azonban ha szétnézünk a különböző fesztiválok győztes alkotásai között, akkor nem lőhetünk annyira mellé. Magyarországon nem sokat láthatunk majd ezek közül nagyvásznon. A januárban megrendezett LMBT Filmfesztiválon talán majd elcsíphetünk közülük párat. (A fesztivál programja még nem nyilvános.)
THE WAY HE LOOKS – A mezőnyből egyértelműen kimagaslik a brazil Daniel Riberio coming-of-age mozija. Eddig 17 díjat gyűjtött be különböző fesztiválokon. A közönség is lelkesedik a fiatal vak srác, Leo első szerelmének történetétől. A film a megszokott sablonokkal operál, azonban ezt olyan őszinte egyszerűséggel teszi, hogy szem nem marad szárazon. Nem beszélve arról, hogy Leo sajnálatos helyzete miatt az egész melegségkérdés egy új perspektívába kerül. A főszerepet alakító srác, Ghilherme Lobo pedig csak Máris szomszédnak nem lesz már az első percben szimpatikus.
GRIND – A rövidfilmekkel nem nagyon szokott foglalkozni az egyszeri néző, pedig sok érdekességet lehet találni akkor is, ha az ember csak szörfölget a Youtube-on. A Grind a telefonos partnerkereső applikációk görbe tükre, dalban elmondva. Nagyon különös félórában lehet része annak, aki végignézi Zachary Halley filmjét. Aki használt már hasonló alkalmazásokat, az bizton magára ismer valamelyik szereplőben vagy szituációban. (Blogunkon alaposabban is kiveséztük a témát.)
+1: KÓDJÁTSZMA – Amerikában már meghódított minden fesztivált a Benedict Cumberbatch (alias Sherlock Holmes) nevével fémjelzett második világháborús kódfejtős dráma. Itthon novemberben a Zsidó Filmfesztiválon a szerencsések már láthatták a filmet, országos forgalmazásba azonban csak január végén kerül. A hírek szerint az Enigma-kódot feltörő Alan Turing ténykedéséről szóló alkotásban a nevezett férfiú szexuális orientációja eléggé háttérbe szorul, de azért örüljünk majd az elhullajtott morzsáknak is. Nem beszélve arról, hogy azért ezen kívül is remek szórakozásra számíthatunk.
Meg kell még említenünk néhány címet a teljesség igénye nélkül. Robin Williams egyik utolsó filmje, a Boulevard sajnos két fesztiválszereplésen kívül nem került moziba sehol, pedig biztos sokan megnézték volna (például én is) a nős Nolan Mack afférját egy férfi prostituálttal. A csupa nagy nevet (Alfred Molina, John Lithgow) felvonultató Life is Strange két frissen egybekelt, ötvenen túli férfi mindennapjaiba és az őket sújtó előítéletekbe nyújt betekintést. A filmet az amerikai korhatárbizottság alaposan helybenhagyta, ami elég nagy sajtóvisszhangot keltett a tengerentúlon. Hasonló okokból került címlapra a G.B.F., ami egy habnál is könnyebb vígjáték az Another Gay Movie stílusában. Dokumentumfilmek közül a The Case Against 8-et érdemes kiemelni, amely a hírhedt kaliforniai alkotmánymódosító javaslat körüli hercehurcát mutatja be.
TÉVÉBEN LÁTTUK
Idén az HBO hangos ovációt érdemel, amiért két nagyszerű dolgot is letett az asztalra. Csak így tovább!
IGAZ SZÍVVEL – A New York-i AIDS-krízisről szóló történelmi tabló egyrészt színészi alakításaival, másrészt a kényes témát érintő politikai csatározások izgalmas ábrázolásával nyűgözött le minket. Hollywood meleg színészeinek krémjét olyan A-listás sztárok egészítették ki, mint Julia Roberts vagy Alfred Molina. A Humen és a HBO együttműködésének köszönhetően az AIDS világnapja alkalmából egyszer a mozivásznon is volt szerencsénk végigkövetni a 80-as évek egyik legmeghatározóbb válságát bemutató filmet. Már csak azért is látni kell, hogy objektívebb képet alkothassunk a jelen állapotokról. A HBO videótárában még elérhető a film, amiről októberi számunkban áradoztunk.
KERESEM… – A fiúk a klubból olyan erősen beleette magát a meleg kultúrába, hogy szinte lehetetlennek látszik kiszorítani onnan. Pedig eléggé eljárt már felette az idő és az általa képviselt értékrenddel sem igazán ért egyet mindenki. Az HBO új sorozata sokkal egyszerűbb és puritánabb a fent említett elődnél, de sokkal „maibb” is annál. Ennél fogva a főszereplőivel könnyű azonosulni, a történetek is a mindennapokra hajaznak. Januárban indul a második évad. Már nagyon várjuk.
Boldog Új Évet és 2015-ben is emlékezetes moziélményeket kívánunk mindenkinek!
