Általános tendencia a világban, hogy a „rohanó hétköznapok” közepette egyre többeket érdekelnek a tudatos gondolkodással, az alternatív problémamegoldási módszerekkel, és ezekkel együtt a kreativitással foglalkozó elméletek. A kreativitás általánosságban a művészek kiváltságaként él az emberek fejében, azonban számos pszichológus és pszichológia iránt érdeklődő szerző bizonyította be az elmúlt években-évtizedekben, hogy nincs értelme a kreativitás túlmisztifikálásának, hiszen valójában mindannyiunkban ott van a felfedezés és a kíváncsiság hajlama, az „isteni szikra”, amely megváltoztathatja a mindennapjainkat.
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás – A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája – Akadémiai Kiadó, 2014
A mindennapi kreativitással foglalkozó irodalom alapköteteinek számítanak Csíkszentmihályi Mihály könyvei. A szerző első körben a flow-elméletről szóló könyvével aratott nagy sikert, amely szerint bármilyen tevékenység okozhat „különleges” élményt az embernek, ami egyszerre vált ki sikerességet és megelégedettséget, és kíván belemerülést és koncentrációt. Ezen az élményfogalmon keresztül dolgozta ki elméleteit arról, hogy mi a boldogság, és hogy hogyan lehetünk boldogok. Csíkszentmihályi kreativitás-könyvében egyéni definíciót ad arra, hogy mi a kreativitás, majd pedig híres tudósok és művészek történetein keresztül tárja fel, hogyan lehet akár első hallásra szokatlan módszerekkel is kreatívabbá, és ezáltal boldogabbá és termékenyebbé tenni mindennapjainkat.
Elizabeth Gilbert: Big Magic – Kreatív élet, félelem nélkül! – Partvonal Könyvkiadó, 2016
Az Ízek, imák, szerelmek szerzője egy lépéssel tovább megy Csíkszentmihályinál, hiszen frissen megjelent kötetében nem egyszerűen különleges(nek megélt) élményekről, hanem varázslatról beszél: arról a csodálatos folyamatról, ahogy a kreativitás jön és megy, fel-alá áramlik a világban, az emberek között. Ahogy ez a címben is szerepel, a kreatív önmegvalósítás legfőbb gátjának Gilbert a félelmet tekinti – hiszen hányszor fordult már elő akármelyikünkkel, hogy egyszerűen azért nem mert megtenni valamit, mert attól tartott, hogy nem elég jó, hogy senkit nem fog érdekelni, amit csinál, vagy hogy nincs jelentősége az alkotásának, a munkájának? Az írónő szokásos közvetlenségével és jó adag öniróniával osztja meg az olvasókkal személyes történeteit, amelyekből bátorságot meríthetünk ahhoz, hogy félelem nélkül merjünk elmerülni egy teljesebb, kreatívabb életben.
Edward de Bono: A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére – HVG Könyvek Kiadó, 2009
Miután legalább kétfajta elméletet elsajátítottunk fenti kötetekből a kreativitás mibenlétét illetően, ideje áttérni a gyakorlati megvalósításra. Edward de Bono a laterális gondolkodás fogalmának megteremtője: könyveiben arra kínál ötleteket és módszereket, hogyan lehet az átlagostól eltérő módon (laterálisan, azaz „oldalágon” megkerülve) megoldani a problémáinkat, változtatni az életünkön és alternatív utakon megközelíteni mindennapi kihívásainkat. A kreatív elme alapvetése, hogy a kreativitás egy tanulható képesség, amit bárki elsajátíthat és eredményesen alkalmazhat – ebben természetesen Csíkszentmihályi és Gilbert is egyetértenek szerzőnkkel. Ez a kötet az alapfogalmak rövid összefoglalásán túl ténylegesen inkább a kreativitás mindennapi hasznosítására fókuszál a benne található gyakorlatok segítségével, amiknek az elvégzése segíthet gondolataink átstrukturálásában és életünk sikeresebbé tételében.
