Az ausztrál rögbijátékos, Dan Palmer a The Sydney Morning Herald lapjain írta meg saját történetét. A rögbiválogatott 2015-ben visszavonult játékosa az első hazájában, és a profik között nemzetközi viszonylatban is csupán a második, akik a nyilvános coming out mellett döntött.
Mint Palmer írja, a gyerekkori álma vált valóra, amikor 2012-ben bekerült a válogatottba. Az apja is profi sportoló volt egykor, a fiatalabb Palmer élete így az imádott sportról szólt, és a jó barátainak számító játékostársaival beutazhatta a világot. Ennek ellenére frusztrált, dühös és iszonyú szomorú volt belül. Csapdába esettnek érezte magát, amiből nem látott kiutat, alkohol és drogok után nyúlt. Arról ábrándozott, hogy eltűnik, megváltoztatja a nevét és új életet kezd valahol. És azt is megvallja, hogy még a halál gondolata is elviselhetőbbnek tűnt számára, mint hogy bárki is megtudja, hogy meleg.
2014-ben egy francia csapathoz szerződött, ami egyfajta önvizsgálatra kényszerítette. Egyedül élt egy idegen országban, nem beszélte a nyelvet, és utólag úgy érzi, nem nézett volna szembe önmagával, ha a komfortzónájában marad. Miután egy nap felébredt a túladagolt fájdalomcsillapítókból, azt is tudta, hogy az önpusztító életmód nem folytatható és valaminek meg kell változnia.
Felült a repülőre, hogy segítséget kérjen egy Londonban élő barátjától: 25 évesen neki mondta el először, hogy meleg. Nem sokkal később eldöntötte, hogy felhagy a rögbivel és új fejezetet kezd az életében. Ezt félelmetes döntésként élte meg, mert úgy érezte, nem rendelkezik se értékes képességekkel, se megfelelő képesítésekkel egyetlen olyan területen sem, aminek szívesen szentelte volna magát.
Azt azonban rendkívül izgalmasnak találta, hogy lehetősége nyílik az egész életének megváltoztatására. Visszatért a hazájába és beiratkozott az egyetemre – az idegtudománynak szentelte magát, jelenleg pedig már PhD képzés keretében az agy működésének sejtmechanizmusaival foglalkozik.
Arra nincs megnyugtató válasza, hogy miért kellett mindezeken keresztülmennie. Egy percig sem gondolta, hogy a családja vagy a barátai ne fogadnák el. Inkább azt hitte, úgy éreznék, hogy becsapta őket, hiszen rájuk hagyta a téves feltételezéseiket, és eljátszotta a tőle elvárt szerepet, csak hogy fenntartson egy nem létező karaktert.
Palmer a rögbi sportéletet is kényelmesnek találta, nem érezte soha, hogy diszkriminálták volna. Csakhogy visszavonulása óta felemelkedett Israel Folau, Ausztrália egyik legfizetettebb rögbijátékosa, aki dühödt homofób nézeteivel szerzett kétes hírnevet. Tavaly például azt nyilatkozta, hogy az egyenlő házasság okozta az ausztrál erdőtüzeket. Ámokfutását látva Palmerben egyre erősödött, hogy meg kell szólalnia. Folau személyére sok fiatal felnéz, olyan fiatal sportolók is, akik hozzá hasonló módon küzdenek saját szexualitásuk megértésével, és szerinte a homofóbia mérhetetlen károkat képes okozni bennük.
Azt azonban Palmer határozottan kijelentette, hogy Folau csupán a szabályt erősítő kivétel, a rögbiben nincs rendszerszintű homofóbia – ezt erősítheti, hogy Folau nézetei ellen rendre felszólalnak a csapatok is.
Ennek ellenére a profi játékosok között Palmer csupán a második, aki a nyilvános coming out mellett döntött, az első Gareth Thomas, a Wales-i nemzeti rögbiválogatott csapatkapitánya volt.
