Betűtészta: Évszázadnyi Anglia

Alan Hollinghurst neve nem lehet ismeretlen a magyar olvasóközönség körében, hiszen a nemzetközi siker és díjak után 2011-ben hazánkban is nagy sikert aratott A szépség vonala című nagyívű regénye. A Scolar Kiadó gondoskodott arról, hogy a népszerű kortárs író munkássága és újabb best sellere is eljusson hazai rajongóihoz, hiszen Csordás Gábor briliáns műfordításában megjelentette a Más apától című remekművet is.

A melegíróként elhíresült Hollinghurst Más apától című művében sem tér el kedvenc témájától. A homoszexualitást, annak feldolgozását, családi, baráti és tágabb környezetre gyakorolt hatását mutatja be igen tág kontextusban: a száz évet felölelő történetből megtudjuk, hogyan változott Anglia kultúrája, hogyan vált egyre toleránsabbá az ország. A regény tehát egy nemzetdiagnosztika, történelmi áttekintés egy igen speciális társadalmi jelenségen keresztül. A cselekmény motorja egy fiatal arisztokrata költő, Cecil Valance, aki előbb elcsábítja barátját, George-ot, majd annak húgát, Daphne-t, megírja „Két hold” című költeményét az előbbihez, de az utóbbinak ajánlva, majd a nagy világégés idején elesik a háborúban.

A vers később önálló életre kel, bekerül az iskolai szöveggyűjteményekbe, klasszikussá válik, a szerzőből nemzeti költőt farag az utókor és az egyházi kanonizálás. A regény tulajdonképpen azt a folyamatot mutatja be, ahogy az utókor egy valójában szinte valós irodalmi teljesítmény nélküli költő köré mítoszt épít, majd az azzal való szembenézést vagy elhallgatást, hogy a nemzeti hős valójában meleg, de legalábbis biszexuális.

A mindenáron való kibeszélés és az elhallgatás kibékíthetetlen ellentéte feszül egymásnak a műben. Hollinghurst zseniálisan tartja fenn a feszültséget a szereplők, a generációk, a korszakok, a hagyományok és a társadalmi változás szembeállításával. Cecil Valance síremléke, valamint az arisztokrata vidéki kúria előbb nemzeti kegyhellyé, majd a második világháborút követően bentlakásos iskolává, később – ahogy az lenni szokott – az enyészet áldozatává válik. Cecil művének megítélése is hasonló pályát fut be, felszakítva a leszármazottak rég elfeledettnek vélt sebeit.

A mű középpontjában tehát a világháború, az osztályrendszer és a férfiasság, illetve a homoszexualitás fogalmának kibeszélése áll, az angol kulturális identitás változásának bemutatása közben. Ez a kibeszélés pedig folyamatosan arra az érdekfeszítő kérdésre világít rá, hogy mennyire igaz az a kép, amit az utókor konstruál egy eseményről, ideáról vagy személyről. Hollinghurst kiválóan vegyít két egymástól idegennek ható témát, az egyéni és a kollektív emlékezést, valamint a melegség mint szexuális orientáció szerepét és megítélését a közösségben. Rámutat arra is, hogy az igazság hogyan torzul(hat) el az emberi emlékezet és a történelmi visszatekintés következtében.

Szerző: Szincsák Gergő