Az ilyen élményekért jó ebben a városban élni

Emlékeztek az idei tavaszra? Egy szép szombati napra esett, még az újabb havazások előtt. Szerencsére ezt az egyetlen egy tavaszi napot nekem sikerült pont jól kihasználnom, és megtalálnom azt a helyet, ahol a többi tavaszi napot fogom tölteni (ha lesz még ilyen), illetve minden bizonnyal az egész nyarat. A Rudas Étterem és Bárban jártam.

A rengeteg sötétség, a mínusz 20 fokos éjszakák és mínusz 10 fokos nappalok (de komolyan, ezt hogy gondolták?), a szél, a fagy és a rengeteg hó után, ami már réges-régen elvesztette elbűvölő báját februárra a világ legjobb dolga volt kilépni a lakásból egy vékonyabb bőrdzsekiben és nekivágni a világnak. A rég látott napsütés nettó két perc alatt élesztette fel bennem a túl hosszú téli álmot alvó terasz-feelinget, így a világ legszerencsésebb emberének éreztem magam, hogy jelenésem volt a Rudas panorámabárban. Jobb teraszos élményt nem is tudtam volna találni.

Hiszen budapesti lakosként mi lenne számomra a tökéletes látvány, ha nem a gyönyörű dunai rakpart, amit tökéletesen élvezhetünk a Rudas fürdő éttermében és panorámabárjában? Persze kiülni a teraszra még azért merész lépés lett volna, de hála az óriási ablakoknak, bent ülve is nagyszerűen lehet élvezni a királyi látványt. Persze nem csak nézegetni mentem. Enni is. És milyen jól tettem!

Úgy döntöttem, bátor leszek az ízekkel, így egy meglepő párosítással kezdtem: csirkehúsleves cous cous-szal. A frissítő kuszkusz tökéletesen ment a tavaszi hangulatomhoz, a csirkehúsleves pedig alapvetően minden hétvége alapfogása, így biztos alapnak éreztem egy tökéletes ebédhez. Miután pedig mégiscsak előttem hevert a főváros, második fogásként stílusosan hátszínt választottam „Budapest” módra, így igazi büszke úrként tudtam csodálni a gyönyörű látványt. Amit persze csak még különlegesebbé tettek a fogásnak azok a pillanatai, amiket csak egy profi szakács tud biztosítani és amit néha mindenkinek át kell élnie, aki a gasztronómia rajongója. És mivel a húsadag nagyságának hála elegendő fehérjét vittem be a szervezetembe, a köret egy szép része pedig úgyis grillezett paradicsom és paprika volt, úgy döntöttem, hogy az ebédet száz százalékosan egészségesnek könyvelem el, ezáltal pedig nyilvánvalóan megengedhetem magamnak a desszertet is. Meg amúgy is, ha három a magyar igazság, ennek igaznak kell lennie a fogások számára is, nem? Tovább mozogva a magyaros vonalon, desszertnek egy Rákóczi túrós kehelyt választottam, ami könnyedségével maximálisan kerekké tette az élményt.

Ami rendkívül megnyerő a Rudas étterem és panorámabárban, hogy nem nagy az étlap. Ez elsőre kritikaként hangozhat, ám szó sincs ilyenről: ugyanis egyszerűen valóban nem a mennyiség számít. Mivel a fogások különlegesek és nem mindennapiak, az ember még a kevesebből is nehezen dönt, nem hogy egy kilométeres választékból. Nekem így is tíz percembe telt, míg kitaláltam, hogy hátszínt eszek, vagy sikkes fiatal leszek a Rudas szendviccsel, amit édesburgonyával szolgálnak fel. Emellett így könnyebben lehet az embernek kedvence. A leveseket, előételeket és desszerteket például néhány alkalom alatt végigkóstolhatjuk, átlátva a kínálatot. Ha pedig ez megtörtént, már célirányosan tudunk menni gyönyörködni a Dunában a kedvenc fogásunkkal. Emellett nincs is lenyűgözőbb, ha egy randin megnyerő önbizalommal tudod ajánlani a rozé kacsamellet szilvakrémmel és kókuszos burgonyapürével, a malacpofát pörkölt tarhonyarizottóval vagy a BBQ csirkét karalábéslaw-val és édesburgonyával. Én biztos magamba esnék.

Másba mondjuk ezúttal nem is eshettem volna, hiszen úgy döntöttem, hogy ezt a tavaszi napot, Budapest látványát és a háromfogásos ünnepi menüt ezúttal egyedül fogom élvezni. És ez egy remek dolog. Az ilyen helyek, mint a Rudas panorámabárja tökéletes helyszínei annak, hogy boldogan legyünk szinglik és néha egy kicsit megünnepeljük magunkat – csendesen, de nem magányosan. Hiszen az ember egy jó BBQ oldalas steak mellett, miközben előtte hever Budapest, nem magányosan érzi magát. Sokkal inkább királyian nyugodtnak.

Persze nem azt mondom, hogy csak egyedül gyere ide. A hely tökéletes a pároknak is, akár első randira, akár a századikra, de a barátokkal is remek lehet eljönni hétvégén egy ebédre vagy vacsorára. A panoráma mindenkinek élmény, a menü pedig mindenkinek tartogat egy tökéletes fogást.

És most, hogy nagy nehezen itt van a tavasz, nincs is mire várni. A fenséges hangulatot és gasztronómiai élményeket lassan már a teraszon is élvezhetjük, a szabad levegőn, a város felett. Az ilyen élményekért jó ebben a városban élni.

Kanicsár Ádám András
@kanicsar