Már csak november ötödikéig látogatható a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítás, de addig garantáltan lesz még pár fordulat. Miután az inkább LMBTQ-influncerként, mint politikusként sikeres Dúró Dóra a kirohanásával ingyenreklámot csinált neki, biztos ami biztos alapon Csák János miniszter azért elrendelte, hogy 18 éven aluliak ne látogathassák a kiállítást.
(Azt most engedjük el, hogy mekkora esélye is van annak, hogy az egy nyugdíjas-otthonban készült képek láttán egy 17 éves magyar kamasz hirtelen Fülöp-szigeti meleg nyugdíjas akarna lenni.)
A World Press Photo kapcsán az elmúlt napokban egymást érték a hivatkozások a „gyermekvédelminek” hazudott homofób és transzfób propagandatörvényre, csak nagyon úgy néz ki, épp az nem ismeri a tartalmát, aki a leghangosabban emlegeti: Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője.
Miután már a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, L. Simon László is megköszönte a kiállítás népszerűsítését, a politikus epésnek szánt viszontválaszt közölt a Facebookon. A kissé csapongó írásból azonban kiderül, Dúró nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal. Ezt írja ugyanis:
„Felőlem bárki nézegethet tűsarkúba öltözött férfiakról fotókat otthon a négy fal között, de a Nemzeti Múzeumnak méltósága van. Hozzáteszem, úgy tűnik, hogy az állam nem tudja érvényesíteni az Országgyűlés által hozott törvényt, hiszen az az abszurd helyzet, hogy egy dohánybolt alkalmazottja elkérheti a személyi igazolványt bárkitől, de a Nemzeti Múzeum nem. Ha a 13 éve kétharmaddal kormányzó többségnek ezt eddig nem sikerült megoldania, akkor benyújtok egy törvénymódosítást, hogy orvosoljuk a problémát, és tudjon működni az állam. Egyébként a magyar református közösség egyik legfontosabb temploma 200 méteren belül található, így emiatt sem lehetett volna megtartani az egész kiállítást, így még egy törvénysértéssel dicsekedhet L. Simon László.”
Ez a bizonyos 200 méter épp a napokban került elő, amikor Pásztón két kormányhivatali dolgozó távolságmérővel lemérte a helyi könyvesbolt bejárata és az iskola, valamint a templom bejárata közötti távolságot, aminek akkor van jelentősége, ha a boltban találhatóak olyan könyvek, amelyekben akad LMBTQ szereplő.
Csakhogy.
A 200 méter nem a 2021 júliusában hatályba lépett (2021. évi LXXIX. törvény) „gyermekvédelmi” törvényben szerepel. Még azon év szeptemberében a kormány módosította a kereskedelmi tevékenységekről szóló rendeletet, a távolság csak ebben kerül elő. Szó szerint idézve:
„Nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő termék nem forgalmazható.”
Így hiába dobálózik Dúró Dóra a 200 méterrel, az nem vonatkozhat a kiállításra, mert a rendelet – ahogy a nevében is szerepel – kizárólag a kereskedelmi forgalmazást szabályozza. Semmi mást.
Ha ez nem lenne elég, ott a bejárattól számított kitétel is, ahogy Pásztón is a könyvesbolt és a templom bejáratát mérték. Ez pedig a Kálvin téri református templom és a Nemzeti Múzeum között jóval háromszáz méter felett van a Google Maps szerint.
Ugyanitt érdemes megemlíteni, hogy még az Üllői úti szexshop is közelebb van a templom bejáratához, mint a Nemzeti Múzeumé, de az előbbi műintézmény gyermekvédelmi szempontból ezek szerint nem zavarja a Mi Hazánk politikusát.
Persze, naivitás lenne azt feltételezni, hogy a magyar LMBTQ jogok leginkább tapasztalt parlamenti képviselője ne lenne pontosan tisztában a törvényi szabályozással. Ő a minél nagyobb zajban érdekelt, és hogy ezzel lépéskényszerbe hozza a Fideszt.
Ugyanis ahogy az várható, előbb-utóbb visszakoznia kell a magyar kormánynak. Az Európai Bizottság februárban jelentette be, hogy bírósági eljárás indul a homofób és transzfób propagandatörvény miatt, amihez azóta 16 uniós ország is csatlakozott – és minél többször tud Dúró Dóra a Csák Jánoséhoz hasonló lépéseket kicsikarni, annál nagyobb arcvesztést okoz majd, amikor végül a törvény visszavonására vagy módosítására kényszerül a magyar kormány.
