Rövid idő alatt hét felnőttfilmes előadó, köztük olyan nagyágyúk, mint Blake Mitchell, valamint az (egyetlen) erotikus regényíró hagyta ott az egyik legnépszerűbb melegpornós stúdió, a Helix istállóját.
Egyre érdekesebb fordulatokat vesz a Helix-exodus, és a laikus szemlélőnek könnyen úgy tűnhet, hogy a rekordidő alatt lezajlott tömeges elvándorlás nem lehet véletlen.
A sort tavaly decemberben a stúdió egyik díjnyertes előadója, Tyler Hill indította. Hill négy év és közel 100 jelenet után bejelentette, nem forgat többé a Helix-szel, és a továbbiakban csak a Chaturbate és az OnlyFans felületein lehet találkozni vele – valamint a vele a való életben is egy párt alkotó és szintén távozó Landon Vegával.
Januárban aztán egy nap leforgása alatt két olyan sztár is távozott, akik egyrészt korábban szintén nyertek szakmai- és közönségdíjakat, ráadásul kifejezetten népszerű előadóknak is számítanak: január 29-én Angel Rivera, valamint a stúdió talán legnagyobb neve, Blake Mitchell is távozott. Rivera udvarias posztban köszönte meg a Twitteren a Helix addigi támogatását, de a bejegyzés alatt gyorsan gyalázkodó kommentháború tört ki – vélhetően a stúdió egyik prominensével -, amibe Rivera párja, a szintén melegpornós Joey Mills is bekapcsolódott.
Két hét sem telt bele, és Joey Mills is távozott, ami főleg annak fényében lehetett furcsa, hogy a stúdió épp a róla szóló könyvet, az Electric Soul-t kezdte volna promózni. (A könyvbemutató turné lemondásával kisebb botrányt is okoztak ráadásul.) Legkésőbb ekkor elkezdődtek a találgatások, hogy vajon mi zajlik a cég vezetésében, ha ilyen rövid idő alatt négy jónevű sztárjuk is otthagyja őket. A távozók elejtett megjegyzéseiből nehéz természetű, pénzéhes céges vezetőkre lehetett tippelni, de ekkor még biztosat nem tudott a szaksajtó sem. Az azonban nem lehet véletlen, hogy a távozások sorozata akkor indult, amikor a cég San Diego-ból Las Vegas-ba költöztette a székhelyét.
Két nap múlva Julian Bell hagyta ott a stúdiót, majd a történteket ekkor már végképp értetlenkedve szemlélő rajongók és a szaksajtó is képbe kerülhetet, amikor két hét múlva Cameron Parks-ot kirúgta a stúdió – ő pedig beszélni kezdett.
Parks nem csupán a kamerák előtt dolgozott – és nyert díjat a teljesítményével -, hanem már két éve főállásban a stúdió produkciós asszisztenseként, így sok mindenre volt rálátása.
A hónapok óta zajló elvándorlás során most először lehetett megtudni részleteket. Állítása szerint Parks idővel megtudta azokat a “titkos és sötét bűnöket, amik körbeveszik a céget”, és az ő feladata volt ezek eltussolása, valamint a virágzó vállalkozás illúziójának fenntartása. Amikor már a sofőrök, a díszletmunkások és a stylistok is otthagyták a céget, neki kellett a helyzetet kezelni. A stúdió modelljei együtt laktak, és többekkel is összebarátkozott, akik bizalmas és személyes problémáikat is elmondták neki. Parks szerint ez nem tetszett az egyik cégvezetőnek, és megvádolta azzal, hogy szexuálisan zaklatta az egyik modellt. Amikor inkább a Helix gárdáján kívüli emberekkel barátkozott, akkor pedig azért fogta ki, amiért “rondák” a barátai.
Örömmel dolgozott Taylor Saracen írőnővel, akivel több novella és regény kiadásán is együtt dolgoztak. Így történt ez a már említett Electric Soul esetében is, ami jó barátjának, Joey Mills életén alapul. Ebben az időben azonban a stúdió tulajdonosának, Keith Millernek több vitája is támadt Mills-szel, Parks pedig szeretett volna kimaradni ezekből. A paranoiásként lefestett tulajdonos azonban ezt nem hagyta. Választás elé állította, hogy a perrel megfenyegetett Mills-t vagy pedig a céget választja, erre a kérdésre azonban Parks nem szeretett volna válaszolni.
A következő munkanapon a tulajdonos telefonhívása ébresztette, aki közölte, hogy ki van rúgva, a jövőben nem tartanak igényt a munkájára. Amikor bement az irodába összeszedni a holmijait, a tulajdonos szétcibálta Parks festményeit és őrjöngve szidalmazta, meggyanúsítva azzal, hogy a céges hitelkártya terhére vette ezeket az amúgy saját irodai dekorációkat.
Cameron Parks ezután tett közzé hivatalos nyilatkozatot, amiben sajnálatát fejezi ki, amiért két éven át vakon követte a céget, és hogy miattuk a költözést is vállalta egy barátságtalan városba. És bár nem akarja rossz hírét kelteni se a cégnek, se a volt munkatársainak, de fáj neki az, ahogyan bántak vele. Mint írja, a pénz nem minden, ahogy a hírnév sem.
Ekkor a tulajdonos Keith Miller nem kívánta a sajtónak kommentálni a történteket, de munkatársain keresztül lopással vádolt meg Parks-ot – olyan Uber-számlákat felemlegetve, amit Parks a céges hitelkártyával rendezett – amikor a Helix modelljeit szállította repülőterekre, vagy például interjúra rádióműsorokba.
Az üzengetés során a belső ügymenetbe egy keveset bepillanthattak az érdeklődők, majd most pénteken a már említett írónő is otthagyta a céget. A Helix kiadóján keresztül eddig három regényt (Blake Mitchell, Kyle Ross és Joey Mills életéből merítve) megjelentető Taylor Saracen távozásával kérdésessé vált a cég könyvkiadói tevékenysége, mivel Saracen volt az egyetlen szerzőjük.
Egyelőre az ügyet nyomon követő szaksajtó szerint annyi bizonyos, ha ilyen rövid idő alatt ennyi fontos szereplő távozott a Helix kötelékéből, akkor valami olyasmi zajlik a cégnél, ami a közeljövőben hozhat még további változásokat.
