Jelentős emberi jogi győzelem született tegnap a mauritiusi Legfelsőbb Bíróságon: a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a férfiak közötti szexuális kapcsolatot büntető törvényt – derül ki a Human Dignity Trust beszámolójából.
Az ítéletben a Legfelsőbb Bíróság bírái hangsúlyozták a megkülönböztetés-mentességhez való alkotmányos jogot, és kijelentették: „…van-e az államnak bármilyen érvényes oka arra, hogy hátrányosan megkülönböztesse a felperest, aki az egyetlen számára elérhető módon él szexuális kapcsolatot?. A jelen ügy a homoszexuális férfiak identitásának legintimebb és legmagánjellegűbb aspektusait érinti, nevezetesen azt a módot, ahogyan szexuális kapcsolatot létesítenek. Ennek megfelelően különösen súlyos okoknak kell fennállniuk ahhoz, hogy az állam indokoltan beavatkozzon abba a módba, ahogyan a homoszexuális férfiak a beleegyezésen alapuló, magánjellegű szexuális együttlétet választják„.
„Ez a döntés végre megdönti a mauritiusi LMBTQ-emberek 185 éve tartó, államilag szentesített megbélyegzését, és fontos üzenetet küld a többi kriminalizáló országnak Afrikában és azon túl: ezeknek a törvényeknek meg kell szűnniük.” – nyilatkozta Téa Braun, a Trust igazgatója. „A Trust üdvözli a döntést, valamint a kormány folyamatban lévő munkáját a szexuális bűncselekményekre vonatkozó átfogó törvények reformja érdekében, hogy megszüntesse a megkülönböztetést és megfelelő védelmet biztosítson minden szexuális erőszakkal szemben. Örömmel támogatjuk Ryant, helyi jogi csapatát és a Collectif Arc-en-Ciel-t ebben a mérföldkőnek számító ügyben, és gratulálunk nekik ahhoz, hogy Mauritiust minden polgár számára jobb hellyé tették.”
Az Abdool Ridwan (Ryan) Firaas Ah Seek által az Emberi Méltóság Alapítvány támogatásával indított perben a mauritiusi büntető törvénykönyv 1838-as 250. szakaszának alkotmányosságát támadták meg. A rendelkezés bűncselekménynek minősítette a „szodómiát”, azaz a férfiak közötti szexuális kapcsolatot, és az elítélteket legfeljebb öt év szabadságvesztéssel sújthatta.
A törvényt a britektől örökölték a gyarmati időszak alatt, amikor Mauritiusra az angol büntetőjogot erőltették, és az 1968-as függetlenné váláskor is megtartották, csak röviddel azután, hogy a hasonló törvény hatályát 1967-ben Angliában megszüntették.
Indoklásukban a bírák nyíltan elismerték a gyarmati korszak törvényeinek örökségét, megjegyezve, hogy „a 250. szakasz nem azért került bevezetésre Mauritiuson, hogy mauritiusi értékeket tükrözzön, hanem a gyarmati történelem részeként Nagy-Britanniától örökölték. Hatályba léptetése nem a hazai demokratikus akarat kifejeződése volt, hanem a brit uralom által Mauritiusra és más gyarmatokra kényszerített irányvonal.”
„A számomra kedvező ítélet meghozatala óriási megkönnyebbülés. Mától kezdve állampolgárként és emberként szabadon, félelem nélkül szerethetem azt, akit akarok. Ez mindenekelőtt azt is jelenti, hogy a következő generációk teljes mértékben és szabadon vállalhatják fel a szexualitásukat anélkül, hogy félniük kellene a letartóztatástól. Ez a győzelem kétségtelenül nagy lépés a közösségünknek a mauritiusi társadalomba való teljes beilleszkedése felé” – mondta Abdool Ridwan (Ryan) Firaas Ah Seek, a felperes és a Collectif Arc-en-Ciel jelenlegi elnöke.
Ezzel 65 ország maradt, amely valamilyen büntetőjogi formában, de még mindig bünteti az LMBTQ-embereket. Mauritius most csatlakozik más afrikai országokhoz, például a Dél-afrikai Köztársasághoz, Botswanához, a Seychelle-szigetekhez, Angolához és Mozambikhoz, amelyek törölték a hasonló, gyarmati kori kriminalizáló rendelkezéseket a törvénykönyveikből.
