A Belvárosi Orvosi Centrumba egészen alapvető kérdéssel érkeztem: mit egyek, ha egészséges életmódot szeretnék folytatni? Ha a most következő tanácsoknak legalább a felét megfogadjátok, már jó úton indultok el.
Miután olyan jóízűen (bocsi) elbeszélgettem dr. Mile Gabriella diabetológussal és belgyógyász szakorvossal, rá kellett jönnöm, hogy valójában nem azzal van a baj, hogy nehéz az egészséges étkezés, hanem azzal, hogy nagyon rá vagyunk szokva a rossz étkezésre. Napjainkban elképesztően sok egészségtelen és felesleges étel jön velünk szembe, és sok esetben még mindig úgy eszünk, mint ükapáink, holott távolról sem úgy élünk, mint ők. Míg ők kemény fizikai munkával művelték a földet, nyugodtan ehettek minden zsíros ételt, hiszen azt ledolgozták. Ma már viszont semmiképpen nem mozgunk annyit, amennyi elegendő lenne a magyar gasztronómiai csodák által tartalmazott kalóriák eltüntetésére. Vagyis fiúk, mindenki tegye le a kolbászt!
Illetve a szénhidrátot. A fehér lisztből készült termékeket teljes egészében kerülni kell, ahogy a cukros termékeket is. És sok mindenben van cukor, amiről nem is gondolnánk. Elmondani, hogy joghurtot ettünk, nagyon egészségesen hangzik, de nem az.
Vagyis mondjunk le a reggelire sietősen megvásárolt virslistáskáról. Ha már mindenképpen csak pékségben tudjuk megoldani a reggelit, válasszuk a wellness, szénhidrátszegény vagy teljes kiőrlésű opciókat. Fehér kenyér és fehér zsemle helyett vegyünk mindenből teljes kiőrlésű, esetleg rozsból vagy más magvakból készült termékeket. Számomra a fehér kenyér feladásának a gondolata volt a legijesztőbb. De valójában könnyű rászokni a teljes kiőrlésű termékekre, ahogy könnyű arra is rászokni, hogy kevesebbet eszünk még ezekből is.
A másik legnehezebb dolog, amit fel kell adnunk az egészséges életmódért: a vacsora. Persze nem teljesen. Vacsorázni lehet, ám fontos, hogy a három főétkezésből ez legyen a legvisszafogottabb. Ha egy hétvégén kikerülhetetlen a tömények fogyasztása, egy svédasztal végigkóstolása, vagy megeszünk egy zacskó chipset, akkor másnap leginkább a vacsorából vegyünk vissza, pontosabban a vacsorában található szénhidrátból. Fontos, hogy a főétkezés valóban az ebéd legyen, ahol a szénhidrátot jelentő köret mindig maximum a tányér negyedét tegye ki.
Az ebéd más miatt is fontos. Ezután kezdődik ugyanis az úgynevezett passzív időszak, amikor már valóban koncentrálni kell arra, hogy mit nem eszünk. Étcsokoládéból készült édességet például lehet enni, de csak délig. Ahogy gyümölcsöt is maximum délután háromig fogyasszunk. A gyümölcsök cukortartalmuk miatt ugyanis korántsem azok a varázslatosan egészséges finomságok, ahogy az oviban tanultuk.
Az egészséges életmódba belefér az alkoholfogyasztás. Egy férfi naponta akár két deci bort is megihat (fehérből csak szárazat, vörösből meg ugye alapvetően nem vásárolunk édeset) és heti egy pohár sört. Bár naponta lehet, ez nem azt jelenti, hogy szerencsés ilyen gyakran meg is inni ezt a mennyiséget. Heti két-háromszor bőven elég. És nem lehet összevonni a heti mennyiséget egy napra. Megkérdeztem.
Ha izmosodni akarunk, a fehérjefogyasztás kiemelten fontos, ez pedig természetesen leginkább a húsokkal érhető el, illetve olyan tejtermékekkel, mint például a túró, ami a lehető legjobb választás. Amiben több kalória van, mint kellene, el kell felejteni. Ezért ha például négy tojásból eszünk rántottát, tegyük, de akkor kettő tojás sárgája ne kerüljön bele.
A húsfogyasztásnál leginkább a szárnyasokra koncentráljunk. Ha sertést ennénk, akkor pedig maximum a karajra, persze ott is a kevésbé zsíros részekre. A marhahúst pedig felejtsük el.
Ahogy zárjuk ki a töményeket, a cukrozott joghurtokat, a cukrozott üdítőt, eleve a cukrot és a sült krumplit és a tejfölt is. Persze, ez nem azt jelenti, hogy abszolút tilos fogyasztani őket. Dr. Mile Gabriella doktornő is úgy tartja, hogy az ember nem diétázhat örökké, nem tagadhatunk meg mindent a szervezetünktől, amit régen megadtunk neki. De figyeljünk a határokra! Havi egyszer lehet sült krumplit enni. De csak havi egyszer.
Minden a fejben kezdődik el. Tényleg akarni kell. Ez az első lépés.
Kanicsár Ádám András
