2015-ben az Amerikai Egyesült Államok meleg és leszbikus közössége mellett talán a szlovénok izgulhattak a legtöbbet, közöttük is a 41 éves Miha Lobnik. Miha gyerekkora még az ateista Jugoszláviához kötődik. A fővárosban, Ljubljanában nőtt fel, felvilágosult szülők, tanár édesapa és egyetemi asszisztens édesanya gyermekeként.
Jó fiú volt, tagja az úttörőknek, ahol sokat tanult szolidaritásról, bajtársiasságról és egyenlőségről egyaránt. Az 1991-ben függetlenedő délnyugati szomszédunk tavaly márciusban történelmet írt. A közép-kelet-európai régióban először itt vált törvényessé az azonos neműek házassága és az örökbefogadás, valamint a közös gyereknevelés a részükre. 2012-ben már volt hasonló próbálkozás, de akkor a Polgári Kezdeményezés a Családokért és a Gyermekek Jogaiért nevű szervezet sikeresen megakadályozta.
Mihának nem kis szerepe volt az évek óta tartó küzdelemben. Aktívan kiveszi a részét a szlovén LMBT-életből: beszédes adat, hogy hat különböző nonprofit szervezetben dolgozik, amelyek fő feladata széles spektrumon mozog. Van közöttük közösségépítő, de HIV-megelőzéssel és felvilágosítással foglalkozó is. A fővárosban neki melegként felnőni vitathatatlanul könnyebb volt, mint vidéken. 20 évesen itt ment el először melegbárba, ahol megismerte élete első szerelmét. A ljubljanai emberek gondolkodása is nyitottabb, mint akár csak a környező településeké. 2014 tavaszán Ljubljana főpolgármestere például maga mondta egy fogadáson, hogy bízik benne, ő lesz az első városvezető a Balkánon, aki törvényesen adhat össze azonos nemű párokat. Annak érdekében pedig, hogy szavai ne csak az Adriai-tengerbe szórt hülyítésnek érződjenek, a városháza bejárata fölött napokig lengett a szivárványzászló.
E sorba gyönyörűen illeszkedett a tavaly márciusi döntés, de Miháék öröme már akkor sem volt felhőtlen. Sejtettek valamit. Keresztény konzervatív és úgynevezett családpárti csoportok, például a beszédes nevű Gyermekek Veszélyben már akkor azzal fenyegetőzött, hogy megtámadják a döntést és a nyár folyamán sikerült is több, mint 40 ezer érvényes aláírást gyűjteniük a népszavazáshoz, amelyet az Alkotmánybíróság 5:4 arányban megszavazott és december 20-ra ki is írt. A kampányba még a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa is beszállt, aki december 16-ai általános audienciáján kijelentette: “Arra szeretnék buzdítani minden szlovén állampolgárt – és különösen az állami tisztségviselőket -, hogy őrizzék meg a családot mint a társadalom alapegységét.”
Az érvényes és eredményes referendumhoz a szavazati joggal rendelkezők minimum 20 százalékának (körülbelül 340 ezer embernek) kellett elmennie az ünnepek előtti utolsó vasárnapon és legalább a szavazók felének a törvény ellen voksolnia ahhoz, hogy vissza is vonják. A szavazás előtt néhány nappal nyilvánosságra hozott kutatási eredmények alapján még fele-fele volt az igennel, illetve nemmel szavazni szándékozók aránya, amihez képest a végeredmény valósággal hidegzuhanyként érte a házassági egyenlőség támogatóit. A 620 261 szavazat 63,5 százaléka utasította el meleg vagy leszbikus polgártársaik törvény előtti teljes egyenlőségét.
Hogy mit hoz a jövő, egyelőre nem tudni. Kár lenne titkolni, hogy Miha csalódott. Bár lélekben már tavaly márciusban felkészült a legrosszabbra, azért nem kellemes így, hogy realitássá is vált. De tanulságul szolgál nekik, nekünk, mindannyiunknak, hogy jogainkat nemcsak kiharcolni kell, de meg is kell tudni tartani, mert mindig jöhet majd valaki, aki meg akar fosztani tőlük.
Waliduda Dániel
