Ismét a magyar kormány által az Európai Bizottságnak küldött levelet szerzett meg a 444 szerkesztősége. Az 58 oldalas dokumentumot Varga Judit igazságügyi miniszter jegyzi és témája a kormány által gyermekvédelminek nevezett, valójában gyűlöletkeltő homofób propagandatörvény, amelyet az országgyűlés kormánypárti többsége – a Jobbik képviselőinek támogatásával – tavaly júniusban szavazott meg. A törvény megerősítéséről a kormány népszavazást is kezdeményezett, amelyre – akárcsak az országgyűlési választásra – április harmadikán kerül sor. A kiközösítő népszavazáson tíz civil szervezet érvénytelen szavazatot javasol.
A miniszter levelét azzal kezdi, hogy méltatlankodik, szerinte az Európai Bizottság Magyarországot „jogi köntösbe bújtatva, de egyértelműen politikai alapon” támadja. Majd reagál mind a kilenc fő kifogásra.
Az érvelés egyik sarkalatos pontja, hogy a törvényt muszáj volt elfogadni, mert 2020 decemberében bekerült az Alaptörvénybe, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Arról nem is beszélve, hogy „Az anya nő, az apa férfi”.
A miniszter szerint ha ez szerepel az alkotmányban a gyerekek születési neméről, akkor ennek megfelelő törvényt kellett hozni, és az alkotmány nem olyan dolog, amelybe az Európai Unió beleszólhat. De azzal is érvel, hogy félreértik a törvényt az Európai Bizottságban, mert egyáltalán nem olyan szigorú, mint azt hiszik.
Példaként hozza fel, hogy a műsorok és tartalmak korlátozása csak akkor szükséges, ha azoknak „meghatározó eleme” a nemváltás, homoszexualitás népszerűsítése. Tehát ha egy filmben egy mellékszereplő meleg, attól még nem kell feltétlenül este 10 után vetíteni. Többször visszatér arra is, hogy a melegeket ábrázoló tartalmakat általában nem tiltja a törvény, hanem csak „feltételhez köti” a bemutatásukat, hiszen a 18 év felettiek hozzáférhetnek, ezért tiltásról, diszkriminációról nem lehet beszélni.
Varga Judit szerint az Európai Bizottság tévesen gondolja, hogy a magyar kormány szerint a nemváltás és a homoszexualitás rossz dolog. Ebben a magyar törvényhozás ugyanis nem foglalt állást, csupán abban, hogy az ezeket részletező tartalmak károsan befolyásolhatják a kiskorúakat. Sőt, még azt is hozzáteszi, hogy ezek a tartalmak felnőttek számára akár hasznosak is lehetnek.
Emellett a külföldről sugárzott tartalmakra eleve korlátozottan érvényes a törvény, a videómegosztókra pedig egyáltalán nem is vonatkozik. A felvilágosító programokat pedig csak az iskolákban és állami gyermekvédelmi intézményekben korlátozza, a szülők oda vihetik a gyereküket, ahová akarják.
A miniszter kifejti, hogy akorlátozásoknak azért nincs pontos definíciója, hogy ne legyen olyan szigorú a törvény, és esetenként lehessen ajánlásokat tenni, vizsgálódni. Az erőszakos filmeket korlátozó törvényben sincs benne, hogy konkrétan mennyire kell durvának lennie az alkotásnak ahhoz, hogy korhatáros legyen, és ugyanígy a homoszexualitás megjelenítésének mértékét sem lehetett pontosan törvénybe iktatni – érvel.
A diszkrimináció vádját végül már csak azért is visszautasítja, mert azt az Alaptrövény egyébként is tiltja, és arra figyelmeztet, hogy a magyar parlament nem fogadhat el alkotmánysértő törvényt.
