Itthon

Törvénnyel tiltja be a kormány a szivárványcsaládokat

 

Néhány órával azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a felhatalmazási törvényt, a kormány kedd este törvénytervezetet nyújtott be egyrészt az Alaptörvény módosításáról, másrészt egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításától.

Utóbbi többek között a Polgári Törvénykönyv egyes pontjait is módosítani kívánja, így az örökbefogadásról szóló részt. Mégpedig:

„(1) Gyermeket – a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás, valamint a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – csak házastársak fogadhatnak örökbe. Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.”

(2) A Ptk. 4:121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Kivételesen – törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával –, az ott szabályozott egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága is megállapítható.”

 

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés megszavazza, úgy a jövőben az azonos nemű pároknak semmi esélyük nem marad, hogy örökbefogadás útján gyerekük legyen és családot alapítsanak.

Ne legyenek illúzióink, a negyedik bekezdésben szereplő “különös méltánylást érdemlő eset” nem a szivárványcsaládokat segítő kiegészítés, ha Novák Katalin személyesen dönt a kérelmezőkről.

Az Alaptörvény tervezett módosítása a családfelfogás és a gyermeknevelés kapcsán kíván változásokat eszközölni. Egyfelől belekerülne az Alaptörvénybe:

Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

 

Másfelől egy másik passzusba bekerülne, hogy

Az anya nő, az apa férfi.

 

Az Alaptörvény kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette eddig is a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. Az Alaptörvény e rendelkezése alapján az államra intézményvédelmi kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat kell kialakítania, amely garantálja a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.

A nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatok – melyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébreszt kétségeket – azonban veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ez a külön nevesített joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésére álló összes eszközzel meg kell védenie. A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig így az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A Javaslat a fentiekhez illeszkedve biztosítja a gyermekek számára Magyarország alkotmányos identitásán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, egyértelmű alapokat teremtve ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék valamennyi tagja Magyarország magyar identitását, szuverenitását, a kereszténység nemzetmegtartó szerepét megismerhesse és megóvhassa” – olvasható az első módosítás indoklása.

az alkotmányozó a Nemzeti Hitvallásban rögzítettekkel összhangban egyértelműen kiemeli, hogy melyek azok a jogrendszert átható értékek, amelyek tiszteletben tartása a felnövekvő és az eljövendő generációknak a lehető legteljesebb méltóságban leélt élet lehetőségét biztosítják. Ennek részeként szükséges a családi élettel, illetve a gyermekek nevelkedésével összefüggésben rögzíteni a születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást, amely szerint az anya nő, az apa pedig férfi” – ez pedig már az apa férfi, az anya nő bekezdéshez fűzött indoklás.

 

 

 

hirdetés

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb