„Nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke vagyok. Azt szeretném, ha minél több magyar ember érezné, az ő elnöke is vagyok. Ebbe természetesen beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is” – nyilatkozta tegnap Novák Katalin Telexnek. Ennek apropóján találkozóra hívja a Háttér Társaság a köztársasági elnököt.
A szervezet bízik abban, hogy Novák Katalin megfogalmazott célja nem csak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik, ezért az egyesület személyes találkozót kezdeményez a köztársasági elnökkel a magyarországi LMBTQI közösséget érintő problémákról.
Mint írják, ugyan az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom és jogrendszer sokkal elfogadóbbá vált a szexuális és nemi kisebbségek irányában, de ez a pozitív tendencia az elmúlt években megfordulni látszik. Nőtt az LMBTQI személyek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma, egyre elterjedtebbé vált az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd. Az EU Alapjogi Ügynökségének 2019-es kutatása szerint minden második magyar LMBTQI embert (49%) ért diszkrimináció az élet különböző területein.
Az LMBTQI emberek jogegyenlőségének, társadalmi elfogadásának biztosítása hosszútávú feladat, amelyben az állami szerveknek kiemelt szerepük van. E problémák megoldása nem várható a köztársasági elnöktől, de az ország első számú közjogi méltóságaként nagy felelőssége van abban, hogy hogyan alakul a témával kapcsolatos közbeszéd, az állami szervek mennyire veszik komolyan e problémák megoldását.
Míg a magyar kormány és a Fidesz eddigi gyakorlatát nézve szinte kizárható, hogy egy ilyen meghívásra pozitív módon válaszolna Novák Katalin, érdemes megnézni, mi történt hasonló esetben Lengyelországban, ahol az elnökválasztási kampány során erőteljes homofób kampányt folytatott Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök. (Nehéz nem arrra gondolni, hogy a homofób politikai kampányt a lengyel mintáról másolta a magyar kormánypárt.) Ugyanakkor Duda még a magyarnál súlyosabb belpolitikai viszonyok között is kiállt és fogadta Bart Staszewski LMBT aktivista-filmrendezőt.
