2006-ban a német stadionokban még gyakorinak számítottak a homofób megnyilvánulások. Ebben az időben volt Sven Kistner a társalapítója a Queerpass Bayernnek, a legendás Bayern München meleg és leszbikus szurkolói klubjának. A Bayern Münchent talán még azoknak sem kell bemutatni, akiket hidegen hagy a foci: a német labdarúgó-bajnokság első osztályában játszó csapat Németország legsikeresebb labdarúgócsapata, és a több mint negyedmillió tagot számláló sportegyesülete a második legnagyobb a világon.
Ami a stadionokban megjelenő homofóbiát illeti, Kistner szerint látványos a változás: „Az elmúlt 15 évben sokkal ritkábbá vált. A homofób incidensek ma már inkább elszigetelt esetek. De persze időbe telt, amíg idáig elértünk, és naivitás lenne azt várni, hogy más országok egyik napról a másikra eljussanak ide”.
München Bajorország fővárosa, valamint Berlin és Hamburg után Németország harmadik legnagyobb városa. Az itt található Allianz Arena az otthona a Bayern München focicsapatának, és hiába ez “csak” a második legnagyobb stadion Németországban, de az első volt a világon, amelynek egész külseje kivilágítható különböző színekben. Ezt 2874 darab ETFE panel teszi lehetővé, amelyek segítségével akár az egész stadion szivárványba borulhat.
Queer Football Fanclubs
Kistner a Queer Football Fanclubs (QFF) hálózat munkájában is részt vesz, amely a német LMBTQ szurkolói klubok összefogásán kívül Európában is aktív, az angliai Bradfordtól kezdve hágai és berni csapatokig csatlakoztak már a szervezethez. A QFF célja, hogy minél több LMBTQ szurkolói klubot támogassanak, és integrálják őket a szélesebb szurkolói közösségbe – ami azért a mai napig kihívást jelenthet.
„Ha egy meccsen vagyok, és valami sértő dolgot veszek észre, mindig felmérem a lehetséges kockázatokat, mielőtt megszólalok. Ha úgy érzem, hogy biztonságos, akkor közvetlenül beszélek az emberekkel, hogy felhívjam a figyelmüket arra, szavaik vagy tetteik milyen hatással lehetnek másokra. Úgy vélem, ez a legjobb módja a dolog kezelésének, de ez nem mindig könnyű.”
A német labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund, DFB) pár éve felvette a kapcsolatot az ország legnagyobb LMBTQ-jogi civil szervezetével, hogy a nemi és szexuális sokszínűséget érintően egy központi kapcsolattartó szervet létesítsenek. A Németországi Leszbikus és Meleg Szövetség (Lesben- und Schwulenverband in Deutschland, LSVD) részéről az aktivista és focirajongó Christian Rudolph vezetésével végül 2021 januárjában indult el a kezdeményezés, és alig két év elteltével a mérlegük igencsak impozáns. A tavalyi Európa-bajnokságon a német válogatott szivárványos karszalaggal játszott, a német labdarúgó-szövetség pedig tevékenyen részt vett a pride hónapban.
A következő mérföldkő a transznemű és a nembináris sportolók játékjogának bevezetése volt, amely már országszerte érvényes minden állami és regionális szövetség esetében. Az idei labdarúgó-világbajnokságra való felkészülés során pedig mind a válogatottal, mind pedig a DFB vezetőjével, Bernd Neuendorffal is egyeztettek, és ahogy Rudolph meséli, ilyen mértékű nyitottságot korábban nem tapasztaltak.
Még várat magára a coming out
A németországi foci a szurkolókat és a játékosokat illetően mindenképp progresszívnek számít, Rudolph szerint viszont még így is sok a tennivaló. „Ahogy látom, hogy az Egyesült Királyságban a Premier League vagy az amerikai labdarúgó-bajnokság előrébb jár. Ott az egész liga részt vesz a pride hónapban.”
Amíg a német első osztályban érezhetően javult a helyzet, az alsóbb ligákban a szurkolók nem riadnak vissza a szexista és homofób megjegyzésektől. Az persze továbbra is jelzésértékű a futball és a homofóbia viszonyában, hogy az élvonalbeli fociban a meleg játékosok nem vállalják az előbújást. Még csak idén coming outolt az Egyesült Királyság első aktív profi focistája Jake Daniels személyében, tavaly októberben pedig az ausztrál Josh Cavallo beszélt nyilvánosan az orientációjáról. Rudolph szerint egy ilyen lépés Németországban még mindig elképzelhetetlen lenne, a német labdarúgó-válogatott középpályása, Thomas Hitzlsperger is csak a visszavonulása után vállalta a coming outot. De Rudolph úgy gondolja, nem is feltétlenül a játékosoktól kellene várni a példamutatást. “Mindig arról beszélünk, hogy várjuk meg az első német profi focista coming outját. De hol vannak a klubok meleg elnökségi tagjai, edzői, alkalmazottai?”
Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a német futballszurkolók 60 százaléka támogatja az LMBTQ közösséget, és hamarosan lehetőségük lesz megmutatni a fociban történt előrelépéseket, amikor két év múlva Németország ad otthont az Európa-bajnokságnak. Addig is van még teendő Rudolph szerint:
„Rendkívül fontos, hogy az utánpótlás képzésben a fiatalokat megerősítsék és arra bátorítsák, hogy fogadjanak el minden szexuális preferenciát és nemet. De a velük dolgozó felnőtteket is képezni kell, mert nem sokat segít, ha a fiatalokat oktatjuk, és aztán azt látjuk, hogy az edzők lemaradnak a tudatosság terén. A 2024-es Európa-bajnokság nagyszerű lehetőség lesz számunkra, hogy olyan eseményt szervezzünk, ahol valóban mindenkit szívesen látnak.”
